Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Sokaknak ismerős lehet a marne-i taxik legendája, mely szerint Franciaországot az a hatszáz párizsi taxis mentette meg, akik a csatatérre szállították az utánpótlást. Mint tudjuk, a francia nemzeti propaganda a civilek és a katonák összefogását demonstrálandó játszott rá Tovább...
1915 szeptemberében érdekes kísérlet történt Szegeden: vissza lehet-e térni az ármaximalizálás előtti, tisztán piaci koordinációhoz, azaz mi történik, ha a mezőgazdasági termelők szabadon értékesíthetik az árujukat? Már a háború kezdetén megindult Tovább...
Az Esterházy-család Magyarország legtekintélyesebb nemesi (nagy)családja volt 1915-ben, amelynek két hercegi és két grófi főága, illetve több alága is létezett. Az 1915 nyarán, a harctéren elesett Esterházy Pál a fraknói grófi ághoz tartozott. Tovább...
1915 őszén a Pesti Napló kis hírben számolt be arról, hogy Octavian Gogát (illetve a kor szokása szerint Goga Oktáviánt) kizárták a Petőfi Társaságból. A román költő és politikus bűne az volt, hogy 1914 nyarán Bukarestbe távozott, ahol olyan szervezetek munkájában vett részt, amelyek Románia és az antant szövetségét pártolták. Tovább...
A Pesti Hírlap 1915 szeptemberének elején lehozott aprócska hírében újabb korosztály sorozásáról adott hírt. A megjelenés kötelező mivolta alól a zsidó vallásúakat felmentették, a szeptemberi vallási ünnepekre való tekintettel. Tovább...
A háborús színdarabok özöne már a hadüzenetet követő első színházi évadra jellemző volt. A különböző jellegű és színvonalú alkotások közül kiemelkedett Bródy Sándor Lyon Lea című alkotása, ami egy orosz csapatok által megszállt galíciai város Tovább...
„Bulgarien mit uns! Bulgária velünk van!” – harsogta 1915 októberében a központi hatalmak propagandája, akkora örömmel, mintha csak az aranylabdás Hriszto Sztoicskov érkezett volna meg a válogatottunkba, hogy a hosszabbítás utolsó percében szabadot tekerjen Tovább...
