Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A századforduló egyik magyar médiasztárjának nevét szúrta ki Az Est újságírója egy német lapban 1915 őszén. E nevet ma is mindenki ismeri Magyarországon, hiszen akárcsak Ujházi Edéről a tyúkhúslevest, róla is ételt neveztek el: a Rigó Jancsit. Tovább...
Ha a magyar avantgárd a 20. század elején egy kérdés volt, akkor a válasz Kassák Lajos lett, és ha egy antimilitarista folyóiratot kell megneveznünk, az nem lehet más, csak A Tett (1915–1916).
Tovább...
A hadigazdaság új fogalomként jelentkezett a hátországok életében az első világháború idején. Ez lényegében azt jelentette, hogy a hadviselés érdekei domináltak a gazdaság összes területén. Soha még ennyire nem volt fontos, hogy a hadviselő feleknek miből van elegendő nyersanyagkészletük, Tovább...
A MÁV szállítási kapacitásait a hadba lépéstől fogva alárendelték a hadsereg igényeinek. A menetrend átalakítása, egyes kocsiosztályok közlekedésének korlátozása, a hadi- és állami szállítmányok elsőbbsége a vasúton és további racionalizálási lépések Tovább...
A Nagy Háború Blog 2012-ben közölte 28 részletben dr. Kemény Gyulának, a nagyváradi 37. gyalogezredben szolgáló ezredorvosnak az olaszországi harcok idején írott naplóját. Tovább...
Az első világháború híranyagát szemlézve már többször volt alkalmunk az élelmiszerhiány miatt forgalomba kerülő, hamisítatlanul hadi recepteket megosztani Önökkel, például, hogy miképp dagasszanak a semmiből „jó hadikenyeret” Tovább...
A háború első évét követően már mindennapi témává váltak (ha lehet egyáltalán így fogalmazni) a rokkant katonák, ahogy ezt a Népszava 1915 őszi cikkei is mutatják. Több tudósítás szólt az Oroszországból hazaszállított rokkantak történetéről (még úti beszámoló formájában is), valamint kis hír foglalkozott a frontról hazaérők várható kitüntetésével. Tovább...
