Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Szomorú hírről számolt be a Magyarország 1918. augusztus 27-én. Erzsébetfalváról, a mai Pesterzsébetről érkezett az az információ, hogy katonaszökevények és egy katonai őrjárat között lövöldözés tört ki a településen. A négytagú őrjárat egy besúgó jelentése alapján akarta elfogni a két szökött katonát. Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia két fele közötti ellátási különbségeket jól érzékeltette a Népszava két híre 1918. augusztus 25-én. Míg Bécsben oly nagy volt a húshiány, hogy havonta egy „hústalan hetet” tervezett bevezetni a kormány (a hús árának emelésén túl), addig Pesten a legalább meglévő áruval csalt a Rákóczi téri Tovább...
Hangzatos címet adott Az Est 1918. augusztus 24-én egy fiumei hírének. A „Hamiskártyás úri banda a fiumei törvényszék előtt” címmel azért lehetnek problémáink, mert ugyan egy tekintélyes olaj-nagykereskedő is érintett volt az ügyben, de azért az úri jelző nehezen illik a fővádlottra. Tovább...
„A kapitalizmus gyászjelentése” – így jellemezte a Népszava a háború ötödik évének kezdetén azokat az adatsorokat, amelyeket a német Wolff-féle hírügynökség közölt. Wishful thinking – mondja erre az angol, Tovább...
Új évadot kezdett 1918 augusztusának közepén az Uránia mozi, amelyet akkor még színháznak neveztek, pontosabban a mozgóképszínházak közé soroltak be. A műsor összeállítása állítólag komoly összegeket emésztett fel, bár a Pesti Hírlapnak ezt az értesülését árnyalja, hogy egy olyan filmmel kezdte az Uránia az évadot, Tovább...
Régóta folyik a vita a történészek között, hogy német ügynök volt-e Lenin, illetve a bolsevikok Leninhez legközelebb álló szárnya mennyire volt a németekkel együttműködő csoportosulás. E vitát a korabeli sajtóból nem lehet minden kétséget kizáróan eldönteni, az azonban rendkívül érdekes pillanat volt a világtörténelemben Tovább...
„A király a német főhadiszállásról való visszatértében az udvari vonaton tudvalevőleg jelentéstételre fogadta báró Hazai Samu vezérezredest, a hadsereg pótlásügyi főnökét. A király ez alkalommal átnyújtotta a tábornoknak a hadsereg körül szerzett érdemei elismeréséül a katonai érdemkereszthez a gyémántokat” – írta a Világ 1918. augusztus 20-i számában. Tovább...
