Régóta folyik a vita a történészek között, hogy német ügynök volt-e Lenin, illetve a bolsevikok Leninhez legközelebb álló szárnya mennyire volt a németekkel együttműködő csoportosulás. E vitát a korabeli sajtóból nem lehet minden kétséget kizáróan eldönteni, az azonban rendkívül érdekes pillanat volt a világtörténelemben – és ez a pillanat mára szinte teljesen feledésbe merült –, hogy amikor 1918 augusztusában az antant és Szovjet-Oroszország között beállt a hadiállapot, akkor a Pesti Napló cikkírójában felmerült: a bolsevikok esetleg összefoghatnának a központi hatalmakkal.
Egészen pontosan így fogalmazott 1918. augusztus 21-én a magyar napilap: „Oroszország és az entente között hivatalosan is beállt a hadiállapot. A francia hivatalos lap augusztus 16-iki száma közölte, hogy az angol és francia kormány hadiállapotban levőnek tekinti magát a szovjet-kormánnyal — s miután ez idő szerint az orosz nép egyetlen igazi képviselője és hatalmi tényezője a bolseviki-kabinet, a népbiztosok tanácsa —, az entente egyben egész Oroszországnak is hadat üzent ezzel. A két régi szövetséges között tehát kitört a háború s most már csak a bolseviki-kormány helyzetének szilárdságától függ, hogy a központi hatalmak katonái együtt fognak-e verekedni a vörös gárdával a közös ellenség ellen.”
Tudjuk, hogy a történelmet, legalábbis a világtörténelmet a győztesek írják. Minthogy Lenin hívei tovább maradtak hatalmon, mint Ludendorff és Hindenburg vagy II. Vilmos császár, nyilván nem volt érdekük a német birodalmi vezetés és a bolsevikok közti 1918-as (átmeneti) érdekazonosság hangsúlyozása, vagy annak emlegetése, hogyan jutott át a semleges Svájcból 1917-ben Lenin Németországon át Oroszországba. Ugyanakkor az, hogy az antant ellen a központi hatalmak katonái a vörös gárdával vállvetve harcoljanak – ez az ötlet egy eleve a németekkel ellenséges politikai irányzat kapcsán aligha merült volna fel a Pesti Naplóban.
Felhasznált irodalom:
Hadiállapot az entente és Oroszország között = Pesti Napló, 1918. augusztus 21.
Szegő Iván Miklós: Német ügynök volt-e Lenin? = HVG Online, 2010. december 9.
Készítette: Szegő Iván Miklós
Pesti Napló, 1918. augusztus 21.
Hadiállapot az entente és Oroszország között
Oroszország és az entente között hivatalosan is beállt a hadiállapot. A francia hivatalos lap augusztus 16-i száma közölte, hogy az angol és francia kormány hadiállapotban levőnek tekinti magát a szovjet-kormánnyal — s miután ez idő szerint az orosz nép egyetlen igazi képviselője és hatalmi tényezője a bolseviki-kabinet, a népbiztosok tanácsa —, az entente egyben egész Oroszországnak is hadat üzent ezzel. A két régi szövetséges között tehát kitört a háború s most már csak a bolseviki-kormány helyzetének szilárdságától függ, hogy a központi hatalmak katonái együtt fognak-e verekedni a vörös gárdával a közös ellenség ellen.
Ha az entente hadüzenete és a forradalmi szocialisták agitációja a közeli napokban nem rendítik meg végkép Lenin és társainak uralmát, akkor nincs komolyabb akadálya a szövetség megkötésének, annál kevésbé, mert egy orosz-német katonai egyezmény esetén a németek gyorsan cselekednének, megszállnák Pétervárt, biztosítanák a fontosabb összekötő vonalakat, sőt megszerveznék az orosz ellenállást és így kérdésessé tehetnék az entente oroszországi vállalkozásának sikerét. Bizonyos, hogy Lenin kész a német szövetségre, erre vall, hogy a szovjet-kormány formálisan is bejelentette most a volt orosz tartományokról való lemondását. Más kérdés azonban, hogy Németország részéről okos politika volna-e, ha a szovjet-kormányhoz kötné magát, mert hiszen a forradalmi szocialisták is csak a békét akarják — mint Oroszországban mindenki — és nem velük, de még a kadettpárttal sem tudna olyan kormányt alakíttatni az entente, amely újra felvenné a harcot a központi hatalmakkal.
