Az élelmiszerellátásban fellépő hiányok nem csupán az állami beavatkozás és elosztás fokozatos és megállíthatatlan kiterjesztése formájában váltak mindennapi tapasztalattá. Legalább ilyen érzékenyen érintette a háztartásokat – ekkor elsősorban még a városokban – a megszokott alapanyagok szűkössége. Bár az élelmiszerek jelentős része egy bizonyos mértékig helyettesíthetőnek bizonyult, a váltás nem ment könnyen.
Ennek részben társadalmi okai voltak, nem kevés alapanyaghoz olyan képzetek tapadtak, melyek ezek fogyasztását az alacsonyabb rendű társadalmi helyzettel azonosították. A kukorica például kiváló takarmánynak számított, de megenni a közkeletű vélekedés szerint a szegény és elmaradott románok szokták, puliszka formájában. Ebből persze az is következett, és ez volt a váltás nehézségének másik oka, hogy az átlagos háztartásban nem volt kellő ismeret az új alapanyagok sikeres feldolgozásához. Erre reagált a Pesti Napló cikke is. Ennek szerzője technológiai tanáccsal segítette a fele-fele arányban kukorica- és búzalisztből készült kenyér elkészítését, a kovászkészítéstől a sütésig. És, mintha már a hiány következő fázisát is előre jelezte volna, arra is felhívta a figyelmet, hogy árpalisztből is készülhet kenyér.
Készítette: Egry Gábor
Hogyan kell hadikenyeret sütni? = Pesti Napló, 1915. február 24.