1916-ban, a háború harmadik évében már több tízezer hadifogoly élt Magyarországon. A hágai konvenció értelmében az őket fogva tartó államnak megvolt a lehetősége arra, hogy a hadifoglyokat – kivéve a tiszteket – képességeikhez és szakértelmükhöz mérten anyagi ellenszolgáltatás fejében foglalkoztassák.
A ma már több mint 150 éves Citadella sok mindenen keresztülment, míg a renitens, forrongó magyarok elleni katonai erődítményből turistalátványosság és nosztalgiadiszkó vált.
Maga az épület 1851-ben készült el, megépítését a szabadságharc leverése után
„Az oroszok igen derék emberek. Nem igaz, amit otthon híresztelnek róluk, hogy rosszul bánnak hadifoglyaikkal. Szibériában vagyok. Lakásunkban rendesen fűtünk: azért mindig jó meleg a szobánk, künn bármily dermesztő a hideg és fagyos a világ.
„Kedves anyám, jobb lett volna, ha a harcmezőn elpusztulok, mi a halál azokhoz a kínokhoz képest, amelyeket most elszenvedek. Ki vagyunk téve a csőcselék gúnyjának és gyakran tettleg is bántalmaznak minket, védtelen foglyokat.
Az I. világháború alatt mintegy 2,5 millió osztrák–magyar állampolgár és ennél jóval kevesebb német katona – mindössze 200000 – esett orosz hadifogságba. Általában kevesebb szó esik a másik oldalról, az osztrák–magyar területeken felállított hadifogolytáborokról és az ott fogva tartottakról.
Bartha József: A hadifogolyügy
A Munkanélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesületének kiadványai, 1916/12. szám. (Bartha József 1916. május hó 10-én megtartott előadása)
Az első világháború története a hírszolgáltatás és propagandaháború története is. A propaganda célja a harci szellem felélesztése és fenntartása volt, ennek megfelelően egyik állandó témája az ellenség ábrázolása, lehetőleg minél negatívabb formában. A hírszolgáltatás elvileg a háború menete objektív megítélésének
