„A gépezet végre megindult. Meg kell állapítani, hogy a kormány és a főváros végre tudatára ébredt a menekülőkkel szemben való kötelességének és most már gondoskodás történik azokról a szerencsétlen emberekről, családokról, akiket a háborús veszedelem szülővárosukból, családi tűzhelyük mellől elkergetett.  Most már nem látni sírdogáló és jajveszékelő csoportokat a pályaudvarok környékén. Most már nem kell aggódniuk az idemenekült földönfutóknak, hogy nem lesz hová lehajtani a fejüket, most már nem kell étlen-szomjan egész éjszakán át a várótermekben kínlódniuk, szennyben, porban, most már gondoskodnak róluk, élelmezésükről, szállásukról és pénzzel is ellátják azokat, akik erre rászorulnak. Nem úgy, mint az első napokban, amikor legföljebb a pályaudvarok előtt kíváncsiskodó és érdeklődő emberek fogadták őket és hallgatták részvéttel, de tehetetlenül a panaszaikat.”
1916 szeptemberében a menekültügy uralta a magyar politikát és közbeszédet. A meglepetést és sokkot okozó román támadás nyomán a román hadsereg által elfoglalt, illetve fenyegetett erdélyi területekről százezres nagyságrendű menekülthullám indult el a Magyar Királyság középső részeire, elsősorban Budapestre. Ez felkészületlenül érte a politikát, így a közigazgatást és a hatóságokat is, akik az első napokban nem tudtak mit kezdeni a leginkább a Keleti pályaudvarra érkező menekültek tömegével. A nehézkesen és kevéssé szervezetten induló hatósági segítséget próbálták helyettesíteni, illetve kiegészíteni a magánszféra kezdeményezései, csoportok és közösségek akciói. Az erdélyi választókerületekben megválasztott képviselők segélybizottságot alakítottak és adománygyűjtést indítottak. „Minden magyar férfihez és minden magyar nőhöz” szóló felhívásukat az újságok, így a Népszava is közölte. A szociáldemokraták természetesen saját (szak)szervezeteiket mozgósították, hogy a „menekülő szervezett munkásoknak” támogatást és útbaigazítást adjanak.
A nyilvános szolidaritási eseményekből a jótékonysági sportmérkőzések sem maradhattak ki: október 1-jén egyszerre két nemzetközi futballmérkőzést is rendeztek az erdélyi menekültek javára. A helyzet furcsaságát az adta, hogy így a magyar „válogatott” egy napon két helyen szerepelt: Prágában egy helyi csapattal, míg Budapesten az osztrákok ellen játszott egy-egy magyar focicsapat. A hazai mérkőzésen a teljes bevétel felét a menekültek segélyalapjának ajánlották fel és a labdarúgó szövetség elnöke is mindent megtett a minél nagyobb összeg összegyűjtése érdekében: Pallavicini őrgróf „jó példával járva elől, hatkoronás jegyét ezer koronával váltotta meg”.

Felhasznált irodalom:
Erdély menekültjei = Népszava, 1916. szeptember 1.
Az erdélyi menekültek = Népszava, 1916. szeptember 2.
Menekülő szervezett munkások! = Népszava, 1916. szeptember 3.
Labdarúgás = Népszava, 1916. szeptember 28.
Labdarúgás = Népszava, 1916. szeptember 30.

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1916. szeptember 1.
Erdély menekültjei

[…]
Fölhívás. Minden magyar férfihez és minden magyar nőhöz fordulunk. Magyarázat, indokolás, hangulatkeltés fölösleges: mindenki tudja, hogy miről van szó. Ezer és ezer honfitársunk az ország belsejébe menekül. Helyzetük kétségbeesett. Egy a történelemben páratlanul alattomos orvtámadás néhány óra alatt földön futóvá tette őket. Legtöbbjüknek nem volt idejük, hogy a legszükségesebbet is magukkal vigyék. Legtöbbjüknek nincs annyi erejük, hogy a legszükségesebbet megszerezni tudják. Asszonyok és gyermekek éheznek. Azzal a rettenetes komolysággal, amelyet a helyzet reánk kényszerít, kérünk minden magyar férfit és minden magyar nőt, hogy fölöslegéből a nagy nemzeti szerencsétlenség első enyhítésére adjon. A sebek gyógyítása a jövő föladata lesz, de az első vérzés csillapítása most a legégetőbb és legparancsolóbb kötelesség. Az adományok, amelyeket hírlapilag nyugtázunk, az erdélyrészi képviselők segélybizottságához (Budapest, V., Országház) küldendők.

Népszava, 1916. szeptember 3.
Menekülő szervezett munkások!

Több szakszervezet nevében fölhívjuk a menekülő szervezett munkásokat vagy azok hozzátartozóit, hogy támogatás és útbaigazítás végett forduljanak ahhoz a szakszervezethez, amelynek tagjai voltak vagy amelyhez családtagjuk tartozott.
A Munkásbiztosító Pénztári Alkalmazottak országos Egyesülete fölhívja a megszállott területekről menekülő pénztári alkalmazottakat, hogy amennyiben az egyesület segítségét igénybe kívánják venni, forduljanak azonnal az egyesület titkárához, Miklós Móric számtanácsoshoz (Budapest, VII., Wesselényi utca 71/IV). Az összes pénztárak alkalmazottait pedig fölhívjuk, hogy a menekülő kartársak segélyezésére a pénztári alkalmazottak, az orvosok, gyógyszerészek, autonómiai tagok stb. körében sürgős és intenzív gyűjtést indítsanak ós a befolyó összegeket az egyesület pénztárosához a szokott módon, a cél megjelölésével küldjék be.

Népszava, 1916. szeptember 28.
Labdarúgás

Az Üllői úti pályán vasárnap, ha az idő is kedvez, valószínűen ismét rekordközönsége lesz a magyar–osztrák válogatott mérkőzésnek. Ezúttal, a mérkőzés valószínűen tekintélyes jövedelméből a jótékonyságnak is juttat az MLSZ. A belépőjegyek árát aránylagosan fölemelték és a teljes jövedelem feléig az erdélyi menekültek fölsegélyezésére fordítják. […]
Magyar csapat Prágában. Vasárnap, az osztrák–magyar mérkőzés napján Prágában is nemzetközi mérkőzést rendeznek. Ezt a mérkőzést is az erdélyi menekültek javára rendezik. Az MLSZ a prágai DFC meghívására vállalkozott a mérkőzés lebonyolítására, amelynek megrendezését az MLSZ az MTK-ra bízta. Ez a csapatot a válogatott csapatban nem foglalkoztatott különböző egyesületekből állítja össze. Így az MLSZ elmondhatja, hogy vasárnap két válogatott csapata szerepel. Az egyik Budapesten, a másik pedig Prágában.

Népszava, 1916. szeptember 30.
Labdarúgás

A vasárnapi osztrák–magyar mérkőzés sportbeli vonatkozásain fölül – nagyszabásúnak induló jótékonysági akció módjára emelkedik ki a fővárosi élet eseményei közül. Az MLSZ elnöke, Pallavicini őrgróf, e mérkőzésre olyan körök és olyan emberek figyelmét is fölhívta, akik az embersporttal legföljebb akkor törődnek, ha az valamelyes társadalmi akcióval kapcsolatos. Önmaga – jó példával járva elől, hatkoronás jegyét ezer koronával váltotta meg. Hogy ennek a jó példának a kormány, a képviselőház tagjai között (akiket szintén meghívtak a mérkőzésre) hány követője lesz, azt nem tudjuk. A vasárnapi osztrák–magyar mérkőzés teljes jövedelmének felét az MLSZ az erdélyi menekültek segélyalapjára szánta. Ez a nemes cél valószínűen tekintélyes összeggel fog gyarapodni, ha mindazok, akik hívei a sportnak és akik fölösleges garasokkal rendelkeznek, juttatnak ezekből egynéhányat a jótékony célra. A mérkőzést az Üllői úti pályán rendezik. E napon délután – szövetségi tilalom tiltja – a főváros területén nem lesz más labdarúgó mérkőzés.