Pesti Napló

A kötött gazdálkodás örömei

A hátországban a hadviseléshez kapcsolódó változások közül talán az árszabályozás bevezetése volt a legfeltűnőbb. Nem elsősorban a korábban természetes áringadozás eltűnése miatt, bár ez valószínűleg sokak számára inkább kellemes következménye lett volna az állam gazdasági beavatkozásának. Ennek kísérőjelenségei azonban már kellemetlenebbek voltak. Az árszabályozás ugyanis a hadsereg felvásárlásai miatt fellépő áruhiány logikus következményét, az áremelkedést volt hivatva megakadályozni. Csakhogy a termelők és kereskedők éppen úgy reagáltak, miként a tankönyvek írják, alacsony áron inkább nem vitték piacra az árut. A következmény is tankönyvi volt: alacsony árak és egyre szűkülő kínálat.
Ennek megoldására a következő lépés: a készletek lefoglalása vagy kényszer-értékesítésének elrendelése – viszonylag egyszerű lett volna, ám az árszabályozásnál sokkal komolyabb mértékben kérdőjelezte volna meg a liberális gazdaságpolitika alapjait. Bár ez alapvetően szocialista programnak tűnhet, az inkább liberális, bár protekcionista húrokat is pengető, az önálló vámterület és nemzeti bank kérdésében pedig az Ausztriától való elkülönülést, vagyis a gazdasági nacionalizmust támogató Pesti Napló is hamar emellett szállt síkra. A lap 1915. januári számaiban több alkalommal is azzal érvelt, hogy be kell vezetni a rekvirálást, máskülönben az árszabályozás nem ér semmit. Ha azonban az állam megszerzi a rendelkezést a készletek fölött (szabott áron), akkor képes lehet azt eljuttatni a vásárlókhoz.
A január 15-i számban közölt cikk már eredményekről számolhatott be. Magyarország egyik búzaeldorádójában, Bács-Bodrog megyében a zombori városi tanács engedélyt kért a kormánytól a rekvirálás bevezetésére. A lap pedig abban reménykedett, hogy a zombori városatyák beható tanulmányokon alapuló ötletét hamarosan az egész országra kiterjesztik.

Készítette Egry Gábor

Rekvirálnak már Bács megyében = Pesti Napló, 1915. január 15.

Rekvirálnak már Bács megyében. Pesti Napló, 1915. január 15.
Rekvirálnak már Bács megyében.
Pesti Napló, 1915. január 15.