Az Esztergomtól délre fekvő Kis-Strázsa hegynél egy tönkrement üveggyár helyén kialakított katonai gyakorlótábor mellett helyezték el azokat a külföldi állampolgárokat, akik az országuk és az Osztrák–Magyar Monarchia közt beállott hadiállapot idején a Magyar Királyság területén tartózkodtak. A háború kezdete után szűk egy hónappal meghozták a vonatok ide az első, harctéren ejtett hadifoglyokat is. Mivel a hadvezetés ekkoriban még azt vallotta, hogy mire az első falevelek lehullanak, véget ér a háború, hónapokon át ide szállították az újabb és újabb szerb és orosz katonákat, akiknek a száma már 1914-ben meghaladta a 14 000 főt.
Az Est riportere, Fényes László augusztus 29-i riportjában 2000 hadifogolyról számolt be. A riport rávilágított arra, hogy a tisztek és közkatonák fogolyként is nagyon eltérő bánásmódra számíthattak, hogy a Magyarországon visszatartott férfiak családjukkal együtt élhettek a táborban, és arra is, hogy voltak – például négy walesi színes bőrű bányász-rakodómunkás –, akiknek a szemében a hadifogolytábor kezdeti nyugalma és tisztes ellátása felüdülésnek tetszett korábbi életükhöz képest.

Fényes László: Kétezer hadifogoly közt. = Az Est, 1914. augusztus 29.

A hadifogolytáborról bővebben, képekkel:
Az esztergomi első világháborús hadifogolytábor temetői. Nagy Háború Blog.

Készítette: Takács Róbert