Pesti Napló

Vendéglői mizériák

Az étkezés, élelmiszerellátás kifogyhatatlan tárháza volt a háborús évek panaszainak – az újságok hasábjain is. Ezen belül a Pesti Napló, tekintettel az elittől az alsó középosztályig terjedő olvasóközönségére, előszeretettel foglalkozott a vendéglői étkezés ellehetetlenülésével. 1916 októberében ismét fókuszba került ez a kérdés, mivel a főváros új szabályozást jelentett be: ennek értelmében a vendéglők csak kétféle húsból készíthettek húsételt, a főzelékhez az addig szokásosnál több feltétet kellett adniuk, és kötelezően be kellett vezetniük a napi menüt a kínálatukba.
A vendéglősök persze elégedetlenek voltak, nem utolsó sorban azért, mert a rendelet elég homályosra sikerült. A Pesti Napló azonban azt is sugallta, hogy a vendégek sem lesznek maradéktalanul boldogok. Már amúgy is sújtotta őket az a méltatlan gyakorlat, hogy a kilenc dekagrammos kenyérjegyért csak egy szeletet kaptak a vendéglői koszthoz, most pedig arra számíthattak, hogy a vendéglősök jól megdrágítják az ételeket, hiszen az árak szabályozása elmaradt, így a több feltétért majd többet is kell fizetniük, a menü pedig drágább lesz – és persze rosszabb minőségű –, mint az addig fogyasztott egyetlen fogás.
Ha ez nem lett volna elég, egy új frontvonal is felsejlett, az otthoni étkezésé. A Pesti Naplónak nyilatkozó, a vendéglátásra rálátó, de nevük elhallgatását kérő vendéglősök szerint az új rendelet valójában értelmetlen volt, hiszen nem korlátozta az otthoni étkeztetést. Holott a vendégek már addig is elmaradoztak, illetve háznál ettek, ahol nem írták elő az adagok és alapanyagok korlátozását. A lap erre is talált megoldást – Bécsből. Legalábbis onnan jelentették, hogy a bécsi városvezetés, lakossági kérésre, megfontolja a háznál étkeztetés (kosztoltatás) tilalmát is.

Felhasznált irodalom:
Új rend a vendéglőkben = Pesti Napló, 1916. október 26.
A titokzatos kenyérjegyek = Pesti Napló, 1916. október 30.

Készítette: Egry Gábor