Magyarország

„Törpe hatalmak háborús izgalmai” – Ki mellé áll San Marino?

Az első világháborúban a villámháborús remények összeomlásával menten megkezdődött az oly sokszor emlegetett „versenyfutás a szövetségesekért” – Törökország 1914. októberi bekapcsolódásától az USA hosszabb távon mindent eldöntő, 1917. áprilisi hadba lépéséig. Vélhetően nem sokan tudják, hogy az európai törpeállamok – Andorra, Liechtenstein, San Marino, Málta és a Vatikán (Luxemburgot csak nem nevezhetjük törpének, továbbá Németország már a háború kezdetén megsértette semlegességét) – melyik hatalmi tömb oldalán álltak fegyverben. Nos, Andorra már 1914 augusztusában hadat üzent Németországnak, de csak 1939 szeptemberében kötöttek békét – a húsz év ráhagyásból sejthetik, hogy az Andorra-Németország konfliktus mennyire határozta meg a két ország állampolgárainak életét. Liechtenstein 1815 és 1866 között még a Német Szövetség tagja volt, ám aztán független lett: az első világháborúba nem lépett be, de oly szoros kötelék – konkrétan vámunió – fűzte az Osztrák–Magyar Monarchiához, hogy a győztesek lényegében vesztes országként kezelték a háború végén a hercegséget. (Azért területveszteség nélkül megúszta.) Máltán hivatalosan brit gyarmati kormányzás érvényesült, valójában a szigetország meglehetősen autonóm volt (1921-ben végleg önkormányzatot kapott), az első világháborútól távol is maradt: mediterrán egészségügyi központként funkcionált. Talán nem meglepetés, hogy a Vatikán sem vett részt hadviselőként a küzdelemben – annál inkább exponálta magát a pápa, XV. Benedek a fegyverszüneti közvetési kísérletekben, de mint tudjuk, sikertelenül. No és San Marino? A kérdés, hogy az 1915 májusában hadba lépő Olaszországot vajon San Marino is követi-e, a Magyarországot is foglalkoztatta. A napilap 1915. június 8-án erősen gúnyos – vagy csak tárgyilagos? – cikket közölt A törpe hatalmak háborús izgalmairól. Most akkor olaszok a san marinóiak-e vagy sem? Önálló-e San Marino vagy sem? „Szó sincs róla, akár jobbra, akár balra dől el a kérdés, nem sok vizet zavar ez a kis államocska, és a központi hatalmasságok megtalálják majd érdekeik megvédésének módját San Marinóval szemben is. Mindenesetre nagyon érdekes látvány volna, amikor Tiller Mór főkonzul átadja a hadüzenetet gróf Tisza Istvánnak.” A világ legrégebbi köztársasága végül 1915. június 3-án üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchiának.

Felhasznált irodalom:
Törpe hatalmak háborús izgalmai = Magyarország, 1915. június 8.

Készítette: Csunderlik Péter

Magyarország, 1915. június 8.
Törpe hatalmak háborús izgalmai

Az európai nagy konflagráció új korszaka kezdődik az olaszok akcióba lépésével, mely alkalommal érdekesnek találjuk végigtekinteni az európai kishatalmak eddigi szereplésén. Különösen aktuálissá vált most ez a kérdés a kicsiny San Marino köztársaság habozásával, melynek lakossága most a legnagyobb dilemmában van afelől, vajon ők is olaszok-e vagy sem? Most merült fel a kérdés egész komolyságában, vajon teljesen önálló-e, független-e San Marino vagy sem? Szó sincs róla, akár jobbra, akár balra dől el a kérdés, nem sok vizet zavar ez a kis államocska, és a központi hatalmasságok megtalálják majd érdekeik megvédésének módját San Marinóval szemben is. Mindenesetre nagyon érdekes látvány volna, amikor Tiller Mór főkonzul átadja a hadüzenetet gróf Tisza Istvánnak. A két másik törpe hatalmasság, Luxemburg és Liechtenstein szerepe tisztázódott a háború eddigi folyamán.