Pesti Hírlap, 1914
Pesti Hírlap, 1914

„Ruha teszi…

Címkék
divat

… az embert” – írta meg Shakespeare mester több száz évvel ezelőtt, és valljuk be, ennél vitatottabb állítást meg sem fogalmazhatott volna. Márai szerint például „az öltözködéssel egyáltalán nem kell törődni” – kétlem, hogy ezt a kijelentését Náray Tamás maradéktalanul akceptálná. Az öltözködéssel még akkor is sokan törődtek, amikor annak végképp nem volt itt az ideje: nevezetesen a háborúban. A szoknyák hossza soha nem változott oly gyorsan, mint az 1910-es években – a legnőiesebb ruhadarab alkalmazkodni próbált viselője (a Nő) új élethelyzetéhez és szokásaihoz. A szélsőségek elburjánzásának ideje volt ez, de talán a Fényűzés Elleni Liga – amelyet Tormay Cécile alapított több más arisztokrata hölggyel egyetemben 1916-ban – volt az egyik legbizarrabb kezdeményezések egyike, ami ráadásul a háborús spórolás jegyében alakult.
A Liga programja szerint arra törekedett, hogy 1. „a női ruházkodás fejében kiáramló aranyat megállítsa”, 2. megakadályozza a szövet- és bőrkészlet „nemzeti veszedelemmé fajuló pocsékolását”, 3. megdöntse az ellenségek „átlátszó divatdiktatúráját”. Ennek szellemében írtak ki pályázatot 1916 nyarán női ruhák tervezésére – a pályázati kiírást több újság, így a Pesti Hírlap is lehozta. A leendő tervezők figyelmét nyomatékosan felhívták arra, hogy terveikben „ne távolodjanak el túlságosan a mai divattól”, egyben meghatározták a ruhákhoz felhasználható szöveteket, hozzávetőlegesen a fazont és a felhasználható anyag mennyiségét is. A pályázatra számtalan pályamű érkezett be, a díjátadó sajtónyilvános volt, ahonnan sok újságíró némi sokkal távozott: pont olyan káprázatos és elképesztően drága kollekciók születtek, amit a F.E.L. eredeti szándéka szerint nem akart látni (?). Végül a Liga 1917-ben csendben kimúlt, és senki egy könnycseppet nem ejtett utána – ekkor már jóformán mindenki abból gazdálkodott, amit a szekrényében talált, a háborús anyaghiány jegyében.

Felhasznált irodalom:
A F.E.L. ruhapályázata = Pesti Hírlap, 1916. július 2.
F. Dózsa Katalin: Letűnt idők, eltűnt divatok, 1867–1945. Budapest, 1989.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1916. július 2.
A F.E.L. ruhapályázata

A Fényűzés Elleni Liga 1. utcai ruha (kabát és szoknya), 2. délutáni (látogató) ruha, 3. estélyi ruha, 4. blúz, 5. pongyola, 6. nappali köpeny, 7. estélyi köpeny,terveire százötven-ötven koronás pályázatot hirdet. A liga irányelvül tűzi ki a tervezőknek, hogy formában, ízlésben ne távolodjanak el túlságosan a mai divattól, mivel a liga a szegényebb sorsúaknak lehetővé akarja tenni, hogy tavalyi öltözékeiket föltűnés nélkül hordhassák. A ruhák anyagául lehetőleg pamutbársony, plüss, félgyapjú vagy selyem szolgáljon; tilos a sötétkék szövet, a covercoat használata. Díszítési célokra lehetőleg magyar hímzés, magyar csipke vagy sújtás használandó; az ekként díszített művek a pályatervek elbírálásánál előnyben részesülnek. A díszítésben feltétlenül kerülendők a költséges anyagok, mint prémszegély, prémgallér stb. A ruhák méretei tekintetében a tervezők a következő méreteket túl nem haladhatják. Kosztüm 4,5 méter, robe-manteau 4 méter, köpeny 3,5 méter, a szoknya bősége 3 méter, szegélye a földtől 20-25 cm. Ruhaujjaknál az úgynevezett sonkaujjak, a gallérnál a többsoros mellőzendő. A pályázók 30 cm nagyságban, lehetőleg színesen készítsék terveiket, hogy az bármily női szabóműhelyben kivihető legyen. A beküldés határideje augusztus 1. Mindegyik típus két díjat nyerhet. Ezek a következők: utcai ruha 150 K és 75 K, blúz 60 és 30 K, esti kabát 100 és 50 K. A jury az Iparművészeti Társulatnak, a Nőiszabók Ipartestületének és a Fényűzés Elleni Ligának három-három tagjából alakított vegyes bizottság lesz. A tulajdonjog a szerzőé marad, de a ligának elővásárlási joga van, és a Nemzeti Szalonban kiállíttathatja a szeptemberben rendezendő kiállításon a pályaműveket. A Liga a kiállítás céljaira szívesen veszi minden olyan tervnek vagy tárgynak beküldését is, amely az olcsó, ízléses és egyszerű női ruházat kiegészítő része lehet, mint kalap, ernyő, kézitáska stb. Bővebb felvilágosítással a Liga irodája szolgál (Szentkirályi utca 36.), ahová a pályaművek is elküldendők.