Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Néhány holdnyi területen megtalálható az egész világ – tudósított Az Est Koppenhágából, a kor egyik legjelentősebb filmvállalata, a dán Nordisk székhelyéről. A világháború kitörésekor még a francia és az olasz filmgyártás uralta Európát, sőt az Atlanti-óceán túlpartján is jelentős befolyásuk volt, de a Nordisknak köszönhetően a dán filmet is a legjobbak közt jegyezték. Tovább...
Toldi Emma igen fifikás asszonyszemélynek számított 100 éve – bár, ha jobban belegondolunk, ma is kitűnő csaló lenne belőle, legalábbis színészi képességei meglennének hozzá. Történt ugyanis a háborús Budapesten, hogy Toldi Emma önmagát előkelő hölgynek álcázva délelőtt betért Tovább...
Thallóczy Lajos történész, a közös külügyminisztérium tisztviselője és a Történelmi Társulat elnöke 1916. december 1-jén Ferenc József temetéséről, Bécsből Budapestre utazva a herceghalmi vasúti balesetben életét vesztette. A Történelmi Társulat csak február folyamán intézkedett Tovább...
„Mire ébredek, ég a nap, olvad a jég, / szétfeccsen iromba szilánkja, / mint déligyümölcs-kirakat üvegét / öklével a vágy ha bevágja” – írta az éhezést, a vágyat és a dühöt elemi erejű képbe tömörítő, és azzal kirakatokat bedobó József Attila. A prágai helytartó jól érzékelte Tovább...
Tisza István és Bethlen István – két meghatározó magyar miniszterelnök a 20. század első felében. Ennek megfelelően megítélésük saját korukban ellentmondásos, néha egyenesen végletes volt, és sokáig olyan is maradt. Ma már sokkal árnyaltabban látjuk tevékenységüket, amelyben konzervatív alapállásuk mellett voltak előremutató, „modernnek” tekinthető reformok is. Tovább...
1917 februárjában a szemét elöntötte Budapestet. „A budapesti házak kapualjában, talán kivétel nélkül mindegyikben, csúnya bűz terjed mostanság attól a szemétdombtól, melyet úgy látszik, már rendszeresítenek. Ott éktelenkednek a házi szemeteskosarak és naponta buzgón táplálja azokat szeméttel a cseléd meg a viceházmesterné.” Tovább...
„Szomorú valóság, hogy a magyar labdarúgósportnak e két vezető egyesülete ma ádáz ellenségként áll szemközt egymással. A gyűlölködés lángjai magasra csapkodnak s pusztulással fenyegetik a labdarúgás egész épületét” – írta 1917 januárjában a Budapesti Hírlap. Tovább...
