Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„Az egész világot bejárta a hír, hogy a román trónörökös Odesszában feleségül vette Lambrino Lizit [valójában: Zizit], egy román tábornok leányát. Ma reggel pedig azt jelentik a lapok, hogy a katonai törvények megszegése miatt a román trónörököst felettes hatósága hetvenöt napi szobafogságra ítélte.” Így számolt be Károly trónörökös (a későbbi II. Károly román király) Tovább...
Bulgária összeomlott 1918 szeptemberének végén – ezzel a balkáni front megnyílt az előrenyomuló antantcsapatok előtt. A bolgárok fegyverszünetet kötöttek és kiléptek az első világháborúból, ami már a német hadvezetésben is tudatosította a háború elvesztését. Tovább...
A világháború negyedik éve – a korábbi évekhez hasonlóan – a nélkülözések jegyében telt. Különösen kiéleződött a helyzet a köztisztviselők, illetve az özvegyen maradt nők és az árvák esetében, helyzetükön az Országos Közélelmezési Hivatal igyekezett enyhíteni. Tovább...
A világháború kitörése előtt alig néhány olyan dúsgazdag ember volt a korabeli lapok szerint, akinek a vagyona több millió koronára rúgott volna. 1918-ra azonban már a hadimilliomosok „megszokottá” – ha nem is népszerűvé – váltak, így önmagában az, hogy valakinek ekkora vagyona volt, már nem keltett akkora feltűnést. Tovább...
„A vallás- és közoktatásügyi miniszter (…), Kertész K. Róbert okleveles építész, miniszteri tanácsosnak a Kelet-Ázsia építőművészete című tárgykörből, Lechner Jenő okl. építész, műegyetemi adjunktusnak A reneszánsz és barokk építőművészet Magyarországon című tárgykörből a budapesti József Műegyetemen műegyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette” – olvasható a hír Tovább...
A Gellért fürdő és Szálló manapság Budapest egyik látványossága, de a Monarchia fennállásának utolsó évtizedében csak vicceket gyártottak arról, hogy milyen hosszú ideig épült, és mennyivel lépték túl a költségeket. A létesítmény nem magánvállalkozásban épült ugyanis, hanem a főváros tulajdonát képezte, és a közpénzből finanszírozott beruházás Tovább...
Budapesti orosz hadifoglyokból verbuválódott csalók annyi pénzt harácsoltak össze 1918 nyarán, hogy szeptemberi lebukásukkor a bandavezér elmondta: nem is tudták elkölteni mind a megszerzett pénzt. Ezért házkutatást tartottak a csalás „értelmi szerzőjénél”, Tovább...
