Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A Monarchia nyugati felében 1918 elején már az állam kormányozhatatlanságával kellett szembesülnie a birodalmi elitnek. A Clam-Martinic–kormány 1917 közepén bukott meg, miután a három év után összehívott birodalmi parlamentben a nemzetiségi képviselők nem támogatták a kabinetet, a németek pedig praktikusan kisebbségbe szorultak a törvényhozásban. Tovább...
"Champagne-ban meghiúsult a franciák egy előtörése” – írta a Népszava 1918. február 8-án. A nyugati fronton ekkoriban viszonylagos nyugalom uralkodott, Keleten ugyanis még óriási német haderők voltak lekötve, az antant pedig a tartalékok feltöltésével foglalkozott. Tovább...
Egy kalandor pályafutása ívelt fel 1918 elején: az 1848-ban Magyarországra támadó Windisch-Graetz herceg unokája, Windischgrätz Lajos a közélelmezésért lett felelős a Wekerle-kormányban. Élete során botrány botrányt követett: „Lala herceg” zavaros ügyeit a romlott krumpli eladásától a frankhamisítási ügyön át a Gestapóval való feltételezett együttműködésig sorolhatjuk.
Tovább...
Máig vitatott, hogy pontosan mi történt, annyit azonban tudni lehet a Monarchia haditengerészetének legnagyobb zendüléséről, hogy Magyarországon általában csak kényszeredetten vagy félreértelmezve – Horthyt sokszor tévesen belekeverve – emlékeztek a felkelésre. A délszláv országokban viszont mind a mai napig nagy terjedelemben foglalkoznak a szakértők a matrózlázadással. Tovább...
A németországi Mannheim karácsonyi bombázására válaszul a német haderő repülőgépei 1918 januárjának utolsó napjain Párizst bombázták – nem először. A légi háború 1918-ban egyre nagyobb méreteket öltött Nyugat-Európában.
1918. január végén a német bombázók – a vezérkar főnökének február elsejei tájékoztatása szerint – végrehajtották Tovább...
Elképesztően bonyolult volt a helyzet 1918 első hónapjaiban az első világháborús román fronton. A bolsevik hatalomátvétel 1917 végétől teljesen felforgatta az antant keleti arcvonalát: míg a Lenin és Trockij vezette Oroszország különbékéről tárgyalt a központi hatalmakkal, Románia fegyveres és diplomáciai konfliktusba keveredett a bolsevikokkal. Tovább...
Az első világháború utolsó évében a központi hatalmak lakosságának ellátása egyre nagyobb nehézségekbe ütközött. Nemcsak az élelmiszerekből és az importárukból volt hiány, hanem a ruházati cikkekből is. A Népszava ekkor a berlini luxusáruházak kínálatára irigykedett. Tovább...
