Budapesti Hírlap

Könyvadományokkal formálódik a berlini Magyar Intézet

Címkék
könyv, kultúra

A magyarságtudomány, vagyis a „hungarológia” atyjának tekintett, sajnálatosan fiatalon elhunyt nyelvész, Gragger Róbert (1887–1926) már harminc éves korára az egyik legjelentősebb magyar kultúrdiplomatává nőtte ki magát. A gonosz pletykák szerint ebben homoszexualitása és a nála egy évtizeddel idősebb porosz kultúrpolitikussal, Carl Heinrich Beckerrel (1876–1933) meglévő, „kebelbarátságnak” nevezett jó viszonya is segítette. Az biztos, hogy Gragger élvezte a befolyásos Becker bizalmát, de meg is érdemelte. A neves orientalista Goldziher Ignác tanítványaként indult Gragger 1910 őszétől egy egész tanévet töltött a berlini Humboldt Egyetemen, ahol 1915-ben magántanári képesítést szerzett. 1916-ban pedig rendkívüli tanárrá nevezték ki Berlinben a magyar nyelv és irodalom oktatására, köszönhetően annak, hogy Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia szövetsége miatt a világháború alatt szorosabbra fűződtek a német-magyar kulturális kapcsolatok (például II. Vilmos belépett a Magyar Történelmi Társulat alapító tagjai közé). Gragger 1916 novemberében indította el magyar szemináriumát, és ezzel létrejött a Magyarországon kívüli első magyar tanszék. (Gragger előtt még – a Benedek Marcell Vulkán című regényében is megörökített – Kont Ignác tanított külföldön magyar nyelvet és irodalmat a századelőtől, méghozzá a párizsi Sorbonne-on.) Gragger magyar tanszéke 1917-ben Magyar Intézetté, 1924-ben pedig berlini Collegium Hungaricummá alakult Klebelsberg Kuno támogatásával Gragger igazgatósága alatt. A Budapesti Hírlap 1917. augusztus 1-jei számában a Magyar Intézetnek felajánlott magyarországi könyvadományokért mondott köszönetet Gragger.

Felhasznált irodalom:
A berlini Magyar Intézet köszönete = Budapesti Hírlap, 1917. augusztus 1.
Ujváry Gábor: A hungarológia atyja. Gragger Róbert = Rubicon, 2009/1-2. (Online Plusz)

Készítette: Csunderlik Péter

Budapesti Hírlap, 1917. augusztus 1.
A berlini Magyar Intézet köszönete

Gragger Róbert dr. egyetemi tanár, a berlini Magyar Intézet igazgatója közli velünk, hogy újabban Riedl Frigyes egyetemi tanár 82 darab, Kner Izidor gyomai könyvkiadó 16 darab, Mattyasovszky Miklós miniszteri osztálytanácsos 2 darab könyvet, az Erdélyi Múzeum Egyesület folyóiratának harminckét évfolyamát, a Magyar Történelmi Társulat pedig a Századok húsz és a Magyar Történelmi Életrajzok tizenöt évfolyamát adományozta az intézetnek, mely adományokért a Budapesti Hírlap útján mond köszönetet. A szeminárium könyvtárába került újabban a berlini magyar egyetemi hallgatóknak 1842-ben alapított magyar könyvtára is, 728 értékes kötettel, köztük a negyvenes és ötvenes évek jeles íróinak sajátkezű ajánlással ellátott művei.