A háború hatására megjelenő újabb és újabb „élelmiszer-variációk” hol csodálattal, hol borzadállyal töltik el a mai kor emberét. Bükkmakklevest biztosan nem ennénk, ahogy fakéregből készült kenyeret sem, de a rozs- és kukoricaliszt tartalmú péksütemények, az állati belsőségek (máj, szív, vese) fogyasztása ma már teljesen elfogadott és természetes.
Háborús recepteket hirdettek a napilapok, olykor egészen meglepő rovatokban is: a Pesti Hírlap például a Kertészeti üzenetek fejléce alatt osztott meg lekvárreceptet olvasóival. Az újság szerint a sárgabarack nagyszerűen helyettesíthető sárgarépával, csupán megfelelő ízesítés kérdése és máris a legfinomabb lekvárhoz jutunk. Nem tudni, ennek milyen volt az íze, de a kisbabák biztosan elégedettek lettek volna vele, akár ma is.

Felhasznált irodalom:
Sárgarépaíz = Pesti Hírlap, 1915. október 10.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1915. október 10.
Sárgarépaíz

Örvendünk, hogy tavalyi recipénk szerint a sárgarépaíz bevált, szívesen ismételjük. A sárgarépát megmossuk, lehámozzuk szokás szerint a külső részét, kevés vízben lágyra megfőzzük és szitán áttörjük, tetszés szerinti cukorral megédesítjük és besűrítjük. Ha almát vagy birst is főz bele, olyan lesz, akár a sárgabaracklekvár. A sárgarépalekvárt többféle finom gyümölcsíz szaporítására szokták a gyári készítményeknél használni.