Pesti Napló

Eszer lázadás Szovjet-Oroszországban: megölik a moszkvai német követet

A világtörténelemben is ritka gyilkosságról számolt be a Pesti Napló: diplomáciai testületek tagjait ugyanis még a legvérmesebb terroristák is csak elvétve ölték meg, 1918 nyarán mégis erről tudósítottak a lapok. A moszkvai német követségen „két úr jelent meg” és gróf Wilhelm von Mirbach követtel akartak találkozni. A követ személyesen fogadta őket, méghozzá Riedler követségi tanácsos és egy német tiszt kíséretében. A tudósítás szerint a látogatók beléptükkor „azonnal revolvert rántottak és a követre lőttek, akit fején golyó talált. Mielőtt az ismeretleneket megakadályozhatták volna, néhány kézigránátot dobtak a jelenlévők elé s az ablakból kiugorva elmeneküllek. Gróf Mirbach súlyosan megsebesült s eszméletének visszanyerése nélkül röviddel azután meghalt.” A merényletben Riedler és a katonatiszt nem sérült meg. A gyilkosságról szóló hír hallatán Csicserin külügyi népbiztos azonnal a követségre sietett, a szovjet kormány „felháborodását fejezték ki a megrendítő esemény felett”. Lenin és a népbiztosok tanácsa ekkor még azt sejtette, hogy „az entente szolgálatában álló ügynökök merényletéről van szó”, ám később kiderült, hogy a terrorizmushoz mint módszerhez visszatért eszerek akciója zajlott le a követségen.
Az eszerek már májusban (a breszt-litovszki béke után) határoztak arról, hogy a bolsevikok ellen fegyveres harcot indítanak. Közben Petrográdban már július 2-án megkezdődött a bolsevikok alatti első nagy politikai sztrájk (a bolsevikok már június közepén veszítettek az itteni szovjetben szerzett mandátumaikból, de megőrizték többségüket). A petrográdi sztrájk végül éppen ezeknek a szovjeteknek a fellépése után halt el. Közben július 4. és 10. között a Szovjetek V. Összoroszországi Kongresszusa Moszkvában ülésezett. Ez fogadta el az első szovjet alkotmányt, és kiáltotta ki az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság (OSZFSZK) megalakulását. Ennek az államnak az elnöke Jakov Szverdlov lett.
A baloldali eszerek július 6. és 8. között lázadtak fel, s ennek során gyilkolták meg Mirbach grófot, a német nagykövetet. A lázadást a bolsevikok leverték, és a baloldali eszer párt működését felfüggesztették. Hamarosan a cárt is kivégezték a bolsevikok (július 17-én), miközben az eszerek július 20-án meggyilkolták Mojszej Volodarszkij sajtó- és agitációs népbiztost. A szovjet-orosz polgárháború ekkoriban erősödött fel: július 29-én a bakui mensevik-eszer városi szovjet behívta az Észak-Iránban állomásozó brit erőket, majd 31-én a bakui kommün megbukott, augusztus elsején mensevik-eszer kormány alakult, de a valódi hatalom a britek kezébe került. A szovjethatalom elleni fehérgárdista ellenforradalmi felkelések ekkor, augusztus elején szélesedtek polgárháborúvá. Augusztus 30-án Lenint egy merénylő sebesítette meg. Erre válaszul, szeptember 5-én hirdette meg a Cseka, a bolsevik állambiztonsági szolgálat a „vörös terrort”: a Cseka ekkor engedélyt kapott a fehérgárdisták likvidálására és gyűjtőtáborokba hurcolására. A bolsevikok ellenfelei júniusban 824 embert lőttek agyon, júliusban 4141-et, szeptemberben pedig több mint hatezer áldozatuk volt.

Felhasznált irodalom:
Megölték a moszkvai német követet = Pesti Napló, 1918. július 7.
Krausz Tamás – Szilágyi Ákos (szerk.): Oroszország és a Szovjetunió XX. századi képes történeti kronológiája (1900 – 1991). Budapest, 1992.

Készítette: Szegő Iván Miklós

 

Pesti Napló, 1918. július 7.
Megölték a moszkvai német követet

Kézigránáttal és revolverrel támadtak a gyilkosok

A szovjetkormány az antant művének tartja a gyilkosságot

Ma délelőtt a moszkvai császári követségen két úr jelent meg s a követtel való megbeszélésre kért engedélyt. Gróf Mirbach követ Riedler követségi tanácsos és egy a szobában levő német tiszt jelenlétében fogadta az ismeretlent.
Ezek beléptükkor azonnal revolvert rántottak és a követre lőttek, akit fején golyó talált. Mielőtt az ismeretleneket megakadályozhatták volna, néhány kézigránátot dobtak a jelenlévőik elé s az ablakból kiugorva elmeneküllek. Gróf Mirbach súlyosan megsebesült s eszméletének visszanyerése nélkül röviddel azután meghalt.
A merényletnél jelenlévő két másik ember sértetlen maradt.
A gaztett hírének elterjedése után Csicserin és Karachan külügyi népbiztosok azonnal megjelentek a követségen, és Riedler követségi tanácsos előtt a szovjet felháborodását fejezték ki a megrendítő esemény felett. Sajnos, mostanáig nem sikerült a merénylőket felfedezni és elfogni. Az azonnal megindított nyomozás eddigi eredménye azt sejteti, hogy az entente szolgálatában álló ügynökök merényletéről van szó.