A Republikánus Párt elnökjelölő gyűlése a chicagoi Coliseumban, 1916 (wikipedia)

Elnökre várva

Az Amerikai Egyesült Államok már egyértelműen a világ legjelentősebb gazdasági hatalma volt az első világháború előestéjén. Hadserege ugyan hagyományosan kis létszámú volt, és a hadviselők amúgy sem tartották sokra katonái harcértékét, egyéb erőforrásai azonban döntőnek bizonyulhattak. Ugyanakkor az amerikai közvélemény kezdettől fogva tartott a háborútól, és a demokrata Wilson-adminisztráció a semlegesség mellett döntött.

A háború hatásai persze nagyon hamar begyűrűztek az óceánon túlra is. Az ellenségeskedések megkezdésekor az Egyesült Államok gazdasága éppen recesszióban volt. A hadviselő felek megrendelései azonban hamar megfordították a trendet, és 44 hónapos szakadatlan növekedés kezdődött. Ebből természetesen elsősorban az antant profitált, már csak a Németország elleni blokád miatt is. Az amerikai élelmiszer, teherautók, gépek, mozdonyok iránti kereslet egyelőre kiapadhatatlannak tűnt. Ráadásul a háború miatt a németek kiszorultak Latin-Amerikából is, helyüket az amerikai tőke vette át. Ugyanakkor a szomszédos Mexikóban évek óta zajlott a forradalom, az egymással harcoló frakciók és a zavaros állapotok közepette Amerika-ellenes, a németek által is támogatott irányzatok is szerephez jutottak. Az USA ezért két alkalommal katonailag is beavatkozott, bár csak mérsékelt sikerrel. 1914-ben Veracruzba küldték a haditengerészetet, hogy megakadályozza a forradalmároknak szánt német fegyverek kirakodását, 1916-ban pedig Pershing tábornok vezetésével Pancho Villa erői ellen indítottak büntetőexpedíciót.

Uncle Sam üldözi Pancho Villát "Ebből elegem van" felkiáltással, 1916 (wikipedia)
Uncle Sam üldözi Pancho Villát “Ebből elegem van” felkiáltással, 1916 (wikipedia)

 
Mindenesetre a szemben álló felek nagyon hamar felismerték, hogy az Egyesült Államok támogatása mekkora előnnyel járna számukra. Mivel az amerikai termelés az antantot erősítette, a központi hatalmak attól sem riadtak vissza, hogy az USÁ-ban élő, kivándorolt polgáraik körében szervezzenek mozgalmat, akár a hadiüzemekben sztrájkot is kezdeményezve. A milliós diaszpórák emellett anyagi erőforrásként is szolgáltak: mind az emigráns kormányok, mind a központi hatalmak széles körben próbáltak pénzt gyűjteni saját céljaikra.

Woodrow Wilson első elnöki ciklusa 1917 elején ért véget, a választásra pedig az amerikai alkotmány értelmében 1916 novemberében került sor. A szokásos jelöltállítási procedúra részeként 1916 júniusában került sor a republikánus és demokrata konvenciókra. Az elnököt újrajelölték a demokraták, a republikánusok pedig Charles Evans Hughes-t, a Legfelsőbb Bíróság bíráját, egy mérsékelt republikánust jelölték. Részben ennek hatására az 1912-ben a Progresszív Párt színeiben a szavaztok 27%-ával második helyen végzett egykori republikánus elnök, Theodore Roosevelt nem fogadta el pártja jelölését és Hughes mögé állt.

A Baldwin mozdonygyár, ahol több mint 5500 mozdony készült az antant vasúthálózatának (wikipedia)
A Baldwin mozdonygyár, ahol több mint 5500 mozdony készült az antant vasúthálózatának (wikipedia)

 
Az világos volt, hogy a kezdődő kampány elsősorban a háborúról fog szólni. A gazdasági fellendülés ellenére az amerikai választók nem támogatták a hadba lépést, bár a mexikói helyzet aggodalomra adhatott okot. Mindenestre a Pesti Napló is ennek szellemében vette számba a választás tétjét. A lap július 18-i vezércikke kiemelte az USA gazdasági jelentőségét, és azt is, hogy a választók nem lelkesednek a közvetlen háborús részvételért. Ugyanakkor rámutatott, hogy az amerikai politikai rendszerben az elnökválasztás alapvetően változtathatja meg a politikát, valamint arra is, hogy a választást rengeteg pénz dönti el, egy kisebb európai ország több éves hadiköltségvetése. A világ közben lélegzetét visszafojtva vár.

 
Felhasznált irodalom:
A nagy választás = Pesti Napló, 1916. július 18.
Tóth Péter: A progresszív mozgalomtól a nemzeti radikalizmusig. Theodore Roosevelt és az első világháború = Külügyi Szemle, 2007/2. 236–254.
Horváth Gyula–Horváth Péter: A Zimmermann-távirat és a mexikói helyzet (1917) = Acta Scientierum Socialium, 2014, 33–42.

 
Készítette: Egry Gábor