Az ausztrál, a új-zélandi és a török nemzet születéséhez is hozzájárult a gallipoli csata. Az Anno Filmklub legutóbb Peter Weir Gallipoli című filmjét vetítette.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1915. november 16-án két fontos budapesti közterület átnevezéséről döntött: a Vámház körút a Ferdinánd bolgár cár út, a Múzeum körút pedig a Mehmet szultán út nevet vette fel. Ezzel Pest legbelső körgyűrűje a Dunától a Nyugati pályaudvarig az I. világháborús szövetséget hirdette, hiszen a Deák tértől (amelyet mindettől függetlenül a 19. században még Török térként is emlegettek) induló forgalmas utat már előző ősztől Vilmos császár útra keresztelték át. A fővárosi döntés két hónappal Bulgária hadba lépése után született, egy olyan időpontban, amikor a világháború egyik legnagyobb stratégiai küzdelme, a gallipoli csata már a végéhez közeledett.

A gallipoli csata – amelynek egyik epizódját, a nagy augusztusi szövetséges offenzívát ausztrál szempontból mutatja be a Gallipoli című film – 1915 márciusa és 1916 januárja között zajlott, és tétje nem volt kisebb, mint az Oszmán Birodalom fővárosának bevétele, ezzel a török hadba lépéssel megnyíló három közel-keleti front, a szuezi, a mezopotámiai és a kaukázusi kiiktatása. A harcoló felek itt olyan felállásban kerültek egymással szembe, amire – akárcsak Vilmos császár, Mehmet szultán és Ferdinánd cár körúti „találkozására” – nemigen lehetett számítani még 1914 első felében sem…

Takács Róbert teljes beszámolóját a filmről és a vetítésről itt olvashatja…

Anno Filmkub

A Politikatörténeti Alapítvány és Intézet Anno Filmklubjának „1914 – 1918” című évada ezúttal az elmúlt száz év I. világháborút feldolgozó filmjeit mutatja be 14 részben. A harmadik vetítésen Lugosi Győző volt a filmklub vendége, aki Peter Weir Gallipoli című ausztrál filmjét követően beszélt az alkotásról.