Magyarország

Az olasz sajtó Ausztria és Magyarország földarabolását követeli

Három olasz vonatkozású hírt is közölt 1918. február 22-én a Magyarország. Az első hír arról szólt, hogy az olasz sajtó bírálta saját külügyminiszterét, Sidney Sonninót, amiért az úgy nyilatkozott, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia továbbra is fennmaradhat. Mindez jól jellemzi a korabeli hangulatot: bár a diplomaták és a politikai elit tagjai között nyugaton is sokan rokonszenvvel fogadták IV. Károly osztrák császár és magyar király 1917-es különbéke-próbálkozásait, ám a titkos diplomácia fordulatait kevesen ismerték, és ha mégis, akkor sem feltétlenül a sajtóban fejtették ki az álláspontjukat.
A második témába vágó újsághír a hadszíntérről tudósított: az olaszok és az osztrák-magyarok egymást bombázták Észak-Itáliában.
A Magyarország harmadik olasz vonatkozású információja pedig az ottani szocialisták hiábavaló békefelhívására vonatkozott.
Amikor a Monarchia különbékéjének esélyét elemzik a szakértők, nem szabad elfelejteni, hogy az egyes nemzetek igényei még az antant oldalán is kibékíthetetlenek voltak egymással, nemhogy az ellentétes oldalon álló Ausztria-Magyarország érdekeivel. A Béccsel – és Budapesttel – kötendő különbékét 1917-ben Olaszország akadályozta meg, 1917 júniusában ezt éppen Sonnino közölte a római francia követtel. Sonnino 1918 elején békülékenyebb volt, de ekkor az olasz hadsereg éppen egy katasztrofális vereségsorozaton volt túl: az 1917. végi caporettói áttörésnek köszönhetően 300 ezer olasz esett hadifogságba, 400 ezer katonaszökevényt pedig Olaszország belsejében kellett összefogdosnia az itáliai kormánynak.
Ám végül mégiscsak az olasz sajtónak lett igaza: 1918 után a Párizs környéki békékben a Monarchia szétesését szentesítették. Más kérdés, hogy az olaszok nem kapták meg azokat a területeket, amit az I. világháborúba belépéskor eredetileg szerettek volna megszerezni. Főleg az újdonsült délszláv állammal szemben maradtak követeléseik Dalmáciában.

Felhasznált irodalom:
Az olasz sajtó Ausztria és Magyarország földarabolását követeli = Magyarország, 1918. február 22.
Olasz katonai telepek bombázása = Magyarország, 1918. február 22.
Az olasz szocialisták újabb békeindítványa = Magyarország, 1918. február 22.
Galántai József: Az első világháború. Budapest, 1980.
Balla Tibor: A caporettói áttörés. 1917. október 24 – december 12. = Rubicon, 2002/2. 46-49.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Magyarország, 1918. február 22.
Az olasz sajtó Ausztria és Magyarország földarabolását követeli

A „Popolo d’Italia”, a „Corriere della Sera”, a „Secolo” és más lapok nem akarnak belenyugodni Sonnino külügyminiszter ama felfogásába, hogy Olaszországnak a londoni szerződésben megállapított igényei összeegyeztethetők Ausztria-Magyarország további fennállásával. Ezt a felfogást hamisnak és Olaszország jövőjére veszélyesnek mondja. Követelik ezután, főleg miután más előnyös utat nem látnak, hogy Sonnino nyíltan Ausztria-Magyarország földarabolására törekedjen, ebben az értelemben az ausztriai állítólagos államválságot diplomáciailag kihasználja és az osztrák-magyar hadseregbe tervszerűen és szüntelenül szlavofil agitációt vigyen bele és így forradalmat idézzen elő.

Magyarország, 1918. február 22.
Olasz katonai telepek bombázása

A sajtóhadiszállásról jelentik febr. 20-án: Az olasz arcvonalon tegnap egész nap rendkívül élénk repülőtevékenység volt. Tizenhárom ellenséges repülőgép bombákat dobott délelőtt a Casara mellett lévő repülőtérre, de jelentékenyebb újabb kárt nem okozott. Ellenben egy osztrák-magyar bombavető repülőraj a 29-re virradó éjszakán 28 repülőúton nagyobb számú bombát dobott több katonai telepre és pályaudvarra és mindenütt jó eredményeket figyelt meg.

Magyarország, 1918. február 22.
Az olasz szocialisták újabb békeindítványa

Az olasz kamara szocialista tagjai újabb indítványt terjesztettek elő a béke megkötésére. Az indítványban rámutatnak arra, hogy a háború folytatása milyen óriási áldozatokat követel, viszont a döntő katonai győzelem mennyire bizonytalan. Az emberiség általános javai érdekében az olasz kormánynak nyomban a békekötés felé kellene fordulnia és bizalmatlanságát kifejeznie a jelenlegi olasz diplomáciával szemben. Végül követeli, hogy töröljék el a titkos diplomáciát és a politikai cenzúrát.