Az Est

A gondolkodó a háborúban

Az Est 1916 márciusában a francia August Rodin nyilatkozatát vette át egy amerikai lapból. A szobrász szavaiból egy klasszikus hanyatlástörténet rajzolódott ki, amely egy idős – Rodin ekkor már 76 éves volt – ember konzervatív művészet- és világfelfogását tükrözte. Rodin szavai a művészet 19. századi szabadságának, önállósulásának eltorzulásáról árulkodtak – legalábbis a lap szerint: „Párizs a romlottság nemzetközi fővárosa lett”, sőt a „francia géniusz” elvesztette saját gyökereit, nemzeti hagyományait. Az Est persze kapva kapott azon, hogy a francia romlottságról, satnyulásról francia forrásra hivatkozva beszéljen. Ez a séma készen állt, felhasználta még a karikaturista is, amikor a napóleoni sereggel vetette össze az 1914 szeptemberében védekezésre kényszerülő francia katonaságot.
Mindezt – legalábbis a cikk szerint – az a szobrász mondta, aki maga is megküzdött a konzervatív erőkkel, aki az antik szobrászat újraértelmezésével évtizedekkel korábban tabukat döntögetett, aki azt hirdette, hogy a görög szobrokat nem utánozni kell, hanem azok szellemét megérteni. Nem az akadémiai szobrászat szépségideáljaiban hitt, hanem abban, hogy a részletesen megmunkált felületek, az ábrázolt alakok minden porcikája – a fizikai megjelenítésük – visszaadja a karaktert, az érzelmeket. A formái nem utánozni akarták a valóságot, hanem kifejezni azt.
Az 1880-as évekre azonban a francia közeg már megemésztette Rodin törekvéseit, díjazta művészetét. A századfordulóra már a tengerentúlon is a szobrásznagyságok között emlegették. 1906-ban őt választották a szobrászok és kőfaragók nemzetközi egyesülete elnökének.
A háború kitörésének évében Rodin egy francia katedrálisokról szóló, rajzaival illusztrált kiadványt jelentetett meg. 1914 augusztusa után pedig előbb Angliába, majd Olaszországba költözött. 1915-ben itt elkészítette a nem sokkal korábban megválasztott XV. Benedek pápa portréját. Még ugyanabban az évben kiállították Nagy-Britanniában azt a másfél tucatnyi szobrot, amit Rodin a brit államnak adományozott. Utolsó munkáját 1916-ban készítette el: Étienne Clémentel kereskedelemügyi miniszter azzal érdemelte ki bronz mellszobrát, hogy támogatta a művész nagy tervét, egy Rodin Múzeum létrehozását. Ez utóbbi 1919. április 4-én nyílt meg a szobrász párizsi műhelyének helyén, a Hotel Bironban. Rodin ezt már nem érhette meg, ahogy a háború végét sem: az 1916-ban elszenvedett szélütésből már sohasem épült fel teljesen, és 1917 novemberében elhunyt.

Felhasznált irodalom:
Rodin a háborúról és a művészetről = Az Est, 1916. március 8.

Készítette: Takács Róbert

Rodin a háborúról és a művészetről. Az Est, 1916. március 8.
Rodin a háborúról és a művészetről.
Az Est, 1916. március 8.