Nyilván nem lep meg senkit, hogy a háború a sörfogyasztókat sem kímélte. Az árpa takarmányként való felhasználása és a rossz termések miatt a sörkészítésre fordítható mennyiség csökkent, miközben a kereslet megmaradt. Nem csoda tehát,
Címke: áruhiány
Nincs vaj – csak a Közélelmezési Hivatal és a Haditermény füle mögött
A dán vaj már az I. világháború idején olyan fogalom volt, mint a rendszerváltás idején a smörgåsmargarin. Nem is csoda, hiszen a hazai tejtermékkínálat 1916-17-re már valójában nem is nevezhető kínálatnak, olyan mértékű lett az áruhiány. A még létező élelmiszerek forgalmát és árát is
Segítsen meg téged az állam!
A kereskedők számára létfontosságú volt a megfelelő árualap beszerzése. Az áruhiány és az egyre terebélyesedő állami újraelosztás közepette nem meglepő, ha sokan a kormánytól várták ezt is. A nagyváradi kereskedők például ilyen körülmények közt egyre kevésbé jutottak forgalmazható élelmiszerhez,
Az ácsorgó cseléd
„A feleségem és én a reggeli élelmezési konferencia határozataképpen itt-ott azt a hazárd és problematikus értékű döntést hozzuk, hogy: legyen ma ebédre disznóhús.” – írta Az Est újságírója 1917 áprilisában. Húsvét után jártunk, és hiába jelent meg a lap ugyanezen számában, hogy a hentes ipartestület 10000 malacot szerzett be Horvátországból, Budapesten egyre kevésbé lehetett húst,
Fogyóban a cukor…
A háború második évében, 1916-ban már fogyóban voltak a cukorkészletek, így annak pótlásáról gondoskodnia kellett (volna) a központi hatalmak kormányainak. A cukorgyáraknak azonban a jóval olcsóbb, ámde sokkal édesebb, szintetikus úton előállítható szacharin meglehetős konkurenciát jelentett volna.
A labancoknak több papír jut?
Az osztrák-magyar gazdasági „hidegháború” főként abból állt, hogy mindkét birodalomfél sajtója és politikusai kölcsönösen megvádolták egymást azzal, hogy a szűkös erőforrások elosztása során nincsenek tekintettel a másikra.
Nyersanyaghiányok – a fővárosi sajtó nehézségei
Minden mindennel összefügg – ezt a közhelyet erősítette meg 1917 februárja is, mikor a budapesti lapok terjedelme az országos szénhiánynak esett áldozatul. Az újságpapírt előállító egyetlen magyar cég, az Első Magyar Papíripar Rt. gyára ugyanis szénnel üzemelt, így az akadozó termelés miatt papírhiány alakult ki.
