Címke: áruhiány

Sötét és hideg

A télhez közeledve a világító- és tüzelőanyaggal való ellátás kérdései is napirendre kerültek. Hiába adott hírt a Pesti Napló például arról, hogy a német megszállók helyrehozták a romániai olajmezők berendezéseit és immár napi 250 vagon petróleum exportálására képesek, csökkentve ezzel a galíciai kutakra nehezedő nyomást,

A hatékony rendőrség

A korai háborús évek „slágere”, az élelmiszerhiány 1917-re kezdett „veszíteni népszerűségéből”. Persze ezen a téren sem javult a helyzet, csakhogy közben egyre égetőbbé vált az áruhiány egyéb területeken, így pl. a ruhaneműk esetében is. Ezek kapcsán ráadásul a kormány kevésbé hatékonyan lépett fel

Pesti Hírlap, 1914

Állati eledel?

A gabona és a szálastakarmány hiánya a háborús évek számának növekedésével arányosan egyre komolyabb problémát jelentett. A hátországban jó időjárási körülmények mellett még mindez kezelhető volt, de ha korán jött az ősz, a gazdák hamarabb elkezdték az istállóztatást is –

Az ördög és a részletek

A hadigazdálkodás alapja a megtermelt áruk és nyersanyagok minél szélesebb körének állami ellenőrzés alá vonása volt. Ez nem feltétlenül jelentette az áru rekvirálását vagy kényszerfelvásárlását, olykor az állam megelégedett a kivitel tilalmával is. Kivitelre azonban sokféleképp sor kerülhetett, különösen,

Mennyi uborkát tudok venni a fizetésemből?

Egy nagykőrösi gazdaember állítólag egy kocsi uborkáért 1000 koronát is kapott, ami akkor egy munkás vagy tisztviselő több havi fizetésének megfelelő összeg volt – a fővárosi lapokban ez a hír borzolta a kedélyeket 1917 nyarán. „Olyan képtelen jövedelemeltolódás ment itt végbe a falusi termelő javára

Aranyhaj-hadosztály Németországban

A Német Birodalom 1917-re olyan kimerültségi szintre jutott, hogy nemcsak a múzeumok és egyéb közintézmények fűtését vagy a fényreklámokat kellett leállítani a szénhiány miatt, de a legalapvetőbb eszközök pótlása is egyre nagyobb gondot okozott. A hadsereg igényeit viszont ki kellett elégíteni,