Az elhúzódó háború megpróbáltatásai fokozatosan élezték a feszültséget az egyre több korlátozást és problémát megélő többség és az ugyanolyan jól vagy pont a háború miatt még jobban élő kevesek között. Ezt próbálta meg a kormány kezelni egy 1916. márciusi rendeletében, amelyben kötelező zárórát írt elő a mulatóhelyeknek hajnali egy órakor.
„A nagyközönség a mai súlyos viszonyok között a nehéz idők komolyságához méltó magatartást tanúsít. Csak elvétve akadnak egyesek, akikből hiányzik a helyzethez illő komolyság és egész éjszakákon át dorbézolnak, ami a jóérzésű közönség körében joggal kelt megütközést. Ilyen esetek elkerülése végett szükségesnek tartotta a kormány, hogy korlátozza a túlhajtott mulatozásra csábító alkalmakat, amelyek erkölcsi hátrányuk mellett még közegészségügyi szempontból is veszedelmekkel járhatnak.” – így szólt a kormányrendelet korabeli indoklása. Az előírt záróra alól szinte nem volt kivétel, és eleinte hiába örültek a kávéházak, hogy a rendelet első szövegében nem lettek konkrétan megnevezve, mert gyorsan kiderült: az összes szeszes italt árusító helyre, így rájuk is vonatkozott az új szabály. A záróra alól mentességet egyedül a vasúti vendéglők kaptak, amennyiben „nyitva tartásukat az utazó közönség érdekei kívánják”. Azaz aki hajnalban még szomjas maradt, annak csak a restik maradtak.

Felhasznált irodalom:
A kormány elrendelte a mulatók záróráját = Népszava, 1916. március 3.
A kávéházakat is be kell csukni egy órakor = Népszava, 1916. március 4.

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1916. március 3.
A kormány elrendelte a mulatók záróráját

A félhivatalos „Budapesti Tudósító” jelenti: A nagyközönség a mai súlyos viszonyok között a nehéz idők komolyságához méltó magatartást tanúsít. Csak elvétve akadnak egyesek, akikből hiányzik a helyzethez illő komolyság és egész éjszakákon át dorbézolnak, ami a jóérzésű közönség körében joggal kelt megütközést. Ilyen esetek elkerülése végett szükségesnek tartotta a kormány, hogy korlátozza a túlhajtott mulatozásra csábító alkalmakat, amelyek erkölcsi hátrányuk mellett még közegészségügyi szempontból is veszedelmekkel járhatnak. Evégből a belügyminiszter a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott jogszabályokban kapott fölhatalmazás alapján 19.179/1916. szám alatt kiadott rendeletével eltiltotta, hogy a mulatóhelyeket, kocsmákat, italmérő- vagy elárusító és más hasonló üzleteket (bodega, automata, büfé, bár és a többi) éjfél után 1 óránál tovább nyitva tartsák. A rendőrhatóság az érvényes jogszabályban megállapított zárórát éjfél után 1 órán túl terjedő időre kivételesen sem hosszabbíthatja meg. Az említett helyiségeket, ha a fönnálló jogszabályban későbbi időpont nincs megállapítva, reggel 5 óra előtt rendszerint nem szabad kinyitni. Ez alól a rendelkezés alól a rendőrhatóság indokolt esetekben a helyi viszonyoknak megfelelő kivételeket engedélyezhet. E rendelkezések nem vonatkoznak a vasúti vendéglőkre, ha nyitva tartásukat az utazó közönség érdekei kívánják. Aki ezeket a rendelkezéseket megszegi, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, Budapesten a magyar királyi államrendőrségnek, hatáskörébe tartozik. Az új rendelet március 16-án lép életbe.

Népszava, 1916. március 4.
A kávéházakat is be kell csukni egy órakor

A „Hírcsarnok” jelenti: A hivatalos lapban rendelet jelent meg, amely az összes mulatóhelyek, vendéglők, bodegák stb., vagyis az összes olyan helyiségek számára, amelyben italt mérnek vagy italt eladnak, a zárórát március 16-ától kezdve éjjeli 1 órára állapítja meg és ebben semmiféle kivételt nem engednek. A rendeletből a „kávéház” elnevezés hiányzott és a budapesti kávésok úgy fogták föl, hogy ez reájuk nem vonatkozik, bár a rendőrség az első pillanattól kezdve úgy értelmezte a rendeletet, hogy ez a kávéházakra is vonatkozik, hiszen ott is szeszes italt mérnek, illetve eladnak. Mégis ebben az ügyben a belügyminisztériumhoz telefonkérdést intézett, amelyre Jalsoviczky miniszteri tanácsos azt válaszolta, hogy a kávéház címzés tollhiba következtében maradt ki a rendeletből és ezt a hibát egy holnapi pótrendelet közölni fogja. A rendőrség ennek következtében az összes olyan engedélyesnek, akiknek a rendőri zárórára vonatkozólag külön engedélyük volt (mulatóhelyek stb.) egy körrendelettel fogja a belügyminiszteri rendeletet tudomására hozni azzal, hogy a zárórát március 16-ától kezdve éjjeli 1 órára szabályozza, és hogy azok az engedélyesek, akik a rendőri díjakat március 16-án túlra is befizették, ezen befizetési többletet visszakapják. A belügyminiszteri rendeletben a nyitási óra 5 órára van megállapítva azzal, hogy egyes kivételes esetekben a rendőrségnek jogában lesz, ahol ennek szükségét látja, a nyitási órát korábbra helyezni. A rendőrség a vásárcsarnokok, nyílt piacok és vámok közvetlen közelében, vagy olyan kávéházaknak és vendéglőknek, amelyek ezt a főkapitánytól közvetlenül kérvényezik, a nyitási órát egy korábbi időpontban fogja meghatározni. A miniszteri rendelet a rendőrközegek részére a legközelebbi vasárnapi rendőri hivatalos lapban fog megjelenni, mindazok pedig, akikre a miniszteri rendelet vonatkozik, tehát a kávéház- és a vendéglőtulajdonosok is a rendeletet a hivatalos lapból tartoznak tudomásul venni.