Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A vámosgyörki, Heves megyei vasútállomás külső sínpárján nyolc olajszállító tartálykocsi állt 1918 augusztusának közepén. A „petróleumvonat” mind a nyolc kocsija tele volt. Ekkor elhaladt mellette a Tátra-expressz, majd ezután pár perccel – a Népszava augusztus 17-ei kiadása szerint – „az egyik vagonból füstoszlop, majd lángnyelvek csaptak ki”. Tovább...
A központi vásárcsarnokhoz a Fővám téren egy gyümölcsszállító hajó érkezett 1918. augusztus 16-án, és reggel meg is kezdték a kirakodását. (A csarnoknak volt bejárata a Duna felől is, egy alagúton vitték be a folyó irányából érkező árukat.) Ám a rakodásnál a „szolgálatot teljesítő Nagy XVI. József rendőrnek feltűnt öt kosár, amelyek almának voltak jelezve, de igen súlyosnak látszottak” – írta másnap Az Est. Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia nemcsak a harctereken szűnt meg tényező lenni az első világháború utolsó szakaszában, hanem a hátországban is. Az uralkodó nevével fémjelzett gyermeknyaraltatási akció kudarca megmutatta, hogy a korrupt népjóléti szervek, Tovább...
Budapesten a Vígszínházzal és a Magyar Színházzal jelentek meg az első kapitalista „üzletszínházak” – írja a Magyar színháztörténet, amely hozzáteszi: „1903. november 6-án kezdte meg működését Budapest hetedik színháza, a Király Színház”. A Magyar Színház és a Király Színház társulata később közös is volt, Tovább...
A németek 1918. augusztusi katonai katasztrófája a nyugati fronton nem jelentette még a világháború végét, csak azt tette nyilvánvalóvá, hogy a központi hatalmak elvesztették a négyéves küzdelmet. Az olasz fronton sem állt jól a Monarchia hadserege, az olaszok támadást indítottak Tovább...
Az egész magyar kormányzat tökéletes alkalmatlanságát bizonyítja a Világ 1918. augusztus 14-i híre. Németország augusztus 8-án vereséget szenvedett a nyugati fronton (ez volt a német hadsereg „fekete napja”) és közeledett az összeomlás – a magyar miniszterek mindeközben Tovább...
A Népszava 1918. augusztus 14-én arról adott hírt, hogy Debrecenben, „a város legnagyobb bérházában, az Iparkamara palotájában a harmadik emeleten levő lakásokat ismeretlen tettesek feltörték és kirabolták”. A hírből a betöréses lopás (merthogy inkább erről volt szó) részletei is kiderültek. Tovább...
