Olaszország 1915. májusi hadba lépése a központi hatalmak ellen – egyben egy újabb front megnyitása – komoly sokkot okozott Magyarországon is. Ezt a háborús propaganda gyűlöletkeltéssel is próbálta „kezelni”, így válhatott a lapokban olaszok állandó jelzőjévé az „áruló” és a „hitszegő”.
Címke: olasz
„Sok a külföldimádó, túl sok az olaszbarát és az olasz zenész” – magyar zenészek felhívása az olasz muzsikusok ellen
„Hát, persze, hogy az olaszok, megint az olaszok! Botfülű idióta mind!” – fakad ki újra és újra Mozart Miloš Forman Amadeusában, a Peter Shaffer világsikerű bulvárdarabjából készült briliáns kosztümös filmben, amikor a bécsi udvart megszálló talján muzsikusok
Olasz hadüzenet és a kölcsönös internálások
1915. május 23-án Olaszország hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. „A háború következményei már hadüzenet előtt mutatkoznak. Olaszország az embertelenségben is követni akarja szövetséges társait és internálni a vele harcban álló államok Olaszországban rekedt alattvalóit.” – írta az előző napi, központi hírek alapján Népszava.
A „Vatikán foglya” olasz földre lép
Közel hatvan évig, 1870-től 1929-ig tartott a pápák önként vállalt vatikáni fogsága, azaz miután az Olasz Királyság csapatai elfoglalták Rómát, a katolikus egyház vezetői tiltakozásul nem hagyták el új (kényszer)lakhelyüket, nem léptek olasz földre. 1915-ben egy közeli természeti csapás miatt azonban XV. Benedek mégis – kivételesen és ideiglenesen – feladta elzárkózását.
„Drótnélküli” háború – a szemfényvesztő és a tudós
1914 októberében két feltaláló is feltűnt Az Est hírei között, ami annak a jele, hogy a modern technika, a mérnökök munkája minden korábbinál nagyobb jelentőséggel bírt az akkor már állóháborúvá dermedt nagy összecsapásban. A két mérnökember sorsa sok ponton egyezett: mindketten Olaszországban születtek, de feltaláló pályájuk hazájukon kívül ívelt a magasba.