Az Est

Az arany automobilok legendája

Címkék
rémhír

A felfokozott érzelmi hangulat és a vészes információhiány valóságos táptalaja a pletykáknak és rémhíreknek – és vajon vetekedhet-e bármi a háború elkerülhetetlenségének bizonyossága és a sors bizonytalansága ilyen együttállásával? Elég, ha az üzletekben nincsenek felkészülve arra, hogy a vidékről hirtelen nagy tömegben a fővárosba érkezők tíz- vagy húszkoronás bankókkal akarnak fizetni, így nem tudnak visszaadni, és már a fél város arról beszél: elértéktelenedett a papírpénz. Sőt, pár órával később a város számos pontján váltják nagyon rossz árfolyamon a bankjegyeket.
1914 augusztusának az egyik legkülönösebb legendája az arany automobilok históriája volt. „Az autók lefátyolozott hölgyutasai között most már senki sem sejt jóságos francia tündéreket, akik ilyen földi alkalmatosságokkal igyekeznek eljutni dús terhükkel a cár birodalmába.” – írta meg Az Est 1914. augusztus 27-én. Nagyjából egy hónapig tartotta magát a rémhír, miszerint nőnek öltözött franciák automobilon csempésznek át aranyat az ország területén orosz szövetségesükhöz. A szóbeszédet a Borsszem Jankó az alábbi ál-pletykával gúnyolta ki: „Épp az előbb mesélte egy Kelenföldről jövő tántim, hogy ott a fináncok feltartóztattak egy aranyszállító francia automobilt. Ötvenmillió értékű aranyrúd volt az autón, meg két francia herceg, spanyol táncosnőnek öltözve. Még kasztanyetta is volt náluk, persze az is tele arannyal. A fináncok tüstént agyonlőtték őket.”

Magyar taxik
Magyar taxik

A rémhír a háborús hisztérián túl annak a rendeletnek volt betudható, amely elrendelte az országban közlekedő automobilok hatósági ellenőrzését az országutakon. A rendőrségen, csendőrségen és katonaságon túl az igazoltatásba számos alkalommal arra illetéktelenek is bekapcsolódtak. De épp elég volt az is, hogy minden település hatósága úgy érezte, neki kell leleplezni az idegen kémeket. Teleki József országgyűlési képviselő például azt sérelmezte, hogy Szob és Budapest közötti mintegy 70 kilométeres úton 19 alkalommal állították meg autóját. Az automobil-pánik persze nehezen érthető, ha abból indulunk ki, hogy 1914 táján önmagában az automobil is feltűnést keltett vidéken. Akkoriban mindössze 3200 gépjármű döcögött a magyar utakon, így eleve nem lett volna szerencsés ezt az eszközt választani a titkos küldetések végrehajtásához.
Az ellenőrzésnek sajnos hamar megszületett az első halálos áldozata. Augusztus 6-án Strömpl Mihályt, a debreceni Aranybika Szálló tulajdonosának fiát lőtték le félreértésből egy közúti ellenőrzés során. A beszámoló szerint az oldalkocsis motorkerékpáron közlekedő vendéglátós, aki éppen egy hadba vonuló rokonától búcsúzott el, nem hallotta meg a sorompónál a felszólítást.
A hatósági mellett hamar megjelent a „népi ellenőrzés” is, ami furcsa eseteket produkált. A perlaki parasztok foglyul ejtettek a horvátországi nyaralásából hazafelé tartó Born Frigyes báró feleségét. „Nagy tömeg vette körül az autót és követelte, hogy az eldugott kincset adják elő. A bárónő hiába jelentette ki ékes magyar nyelven, hogy ő budapesti és hazafelé megy a családjával, nem hittek neki. Egy paraszt revolvert szegezett a mellének és követelte, hogy adja át az elrejtett pénzt.”

Automobil szerencsétlenségek. = Az Est, 1914. augusztus 7.
Feltartóztatják az automobilokat. Hírek. = Az Est, 1914. augusztus 8.
Az arany automobilok. Hírek. = Az Est, 1914. augusztus 27.

Készítette: Takács Róbert

Automobil korzó, 1902
Automobil korzó, 1902