A nagy létszámú hadsereg vívta háború közvetlen és szinte azonnali társadalmi hatásai már rövid távon is nehezen kezelhetőek voltak. Bár a kormányok számoltak a problémák egy részével,  abban bíztak, hogy csupán rövid időre kell megoldást találniuk, a hadműveletek gyorsan véget érnek és minden visszatér a régi kerékvágásba. A mozgósítás elsődleges következménye gazdasági téren a munkaképes korú, kereső férfilakosság bevonulása, illetve az előállított termékek nagy részének átirányítása volt a hadsereg részére. Könnyen belátható, hogy ez milyen problémákat okozott: munkaerőhiányt, áruhiányt, ebből következően pedig általános drágulást. Mindebből pedig logikusan következett az adósok fizetőképességének romlása is. Bár a bevonultak jövedelmét az állam igyekezett pótolni, ez nem volt elég sem a kieső cégbevételeknek, sem a soha ki nem fizetett munkabéreknek a kiváltására. Jövedelem nélkül viszont a fennálló adósságok törlesztése is lehetetlennek bizonyult.
Ennek a problémának a megoldására már a háború kezdetén moratóriumot vezettek be az adósságok törlesztésére és – logikus módon – a bankbetétek kifizetésére is. A moratórium értelmében a tőketartozás törlesztése szünetelt, a kamatokat meg kellett fizetni. A türelmi idő az eredeti elképzelések szerint szeptember 30-ig tartott volna, azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a háborúnak nincs vége, a mozgósítás pedig – a veszteségek miatt – egyre újabb társadalmi csoportokat ért el.  A moratóriumot tehát október 1-jén újabb két hónapra meghosszabbították, és még messze nem volt vége a háborúnak.

Készítette: Egry Gábor

A moratórium meghosszabbítása = Pesti Napló, 1914. október 2.