Pogány József (1886–1938) nevét minden történész a Tanácsköztársasághoz kapcsolja. A népbiztos politikai pályafutása azonban sokkal előbb, már 1905-ben elkezdődött. Ekkor lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, néhány évvel később a Népszava és a Szocializmus című folyóirat munkatársa lett. 1912-től szabadkőműves, a Martinovics páholy tagja (páholytagságáról 1918-ban, több párttársával együtt pártutasításra lemondott). Az első világháború idején haditudósító, frontkatona. Lembergről írott könyve – ennek megjelenéséről szól a Pesti Hírlap cikke – a szerző bevallása szerint mindössze háromnapos lembergi tartózkodás nyomán készült: ennyi időt tölthettek ugyanis a haditudósítók Lemberg visszavétele után a városban. A könyv cselekménye a tízhónapos orosz megszállás történetét beszéli el, Pogány azonban írásában hangsúlyozta: haditudósítóként bejárta egész Galíciát, így elbeszéléséhez volt élményanyag, amiből meríthetett.
Életútjának kevésbé ismert része az 1919-es események után kezdődött. Bécsbe emigrált, majd innen kicserélés útján a Szovjetunióba került. Moszkvában a KOMINTERN Agitációs és propagandaosztályán tevékenykedett. 1921-ben már Berlinben találjuk, innen utazott tovább az USA-ba, ahol John Pepper álnév alatt lett az amerikai kommunista párt végrehajtó bizottságának a tagja. 1929-ben újra a Szovjetunióban élt a Tervhivatal igazgatósági tagjaként. 1937. július 29-én Moszkvában ellenforradalmi tevékenység vádjával letartóztatták, 1938. február 8-án elítélték és még aznap ki is végezték. 1956-ban rehabilitálta a SZU Legfelsőbb Bíróságának Katonai Kollégiuma.
A szovjet emigrációba családja is elkísérte. Felesége, Czóbel Irén (Czóbel Ernő műfordító és Czóbel Béla festőművész testvére) 1924-ben került a Szovjetunióba, ahol többek között a Művelődési Népbiztosságon is dolgozott, Moszkvában. Férje letartóztatásakor őt is elvitték, egy kazahsztáni lágerbe került, innen internálták 1947-ben Kosztromára. 1956-ban, férje rehabilitációját követően költözhetett vissza Moszkvába, ahol 1960-ig élt, ekkor térhetett vissza Budapestre.
Felhasznált irodalom:
Lemberg = Pesti Hírlap, 1915. október 12.
Magyarok a Szovjetunióban, 1914–1941. A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár adatbázisa
Készítette: Kaba Eszter
Pesti Hírlap, 1915. október 12.
Lemberg
Pogány József, aki mint harcoló katona és részben mint haditudósító jutott szerephez, sok elevenséggel megírt kötetben számol be Lembergről, amely tíz hónapig az orosz cárizmus uralma alatt állott és rendkívül sokat szenvedett. Ez az első önálló munka, amely a lembergiek életéről, küzdelmeiről és szenvedéseiről ad beszámolót, részletesen megírva, hogy az oroszok mint viselkedtek a bennszülöttekkel, különösen pedig a zsidósággal szemben. Némely része novellaszerűleg hat, aminthogy a felsorolt néhány adoma, amelyeket a megszállás ideje alatt a lembergiek produkáltak, tetszést fog kiváltani az olvasókból. A mód fölött érdekes írás és jellemzés a jelesebb munkák közé sorozza Pogány művét. Ára egy korona hatvan fillér.