„Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség.” – írta Jane Austen a 19. század elején. Egy ilyen megállapítás után nem meglepő, hogy a férfiak vonzereje egyenes arányban nő(tt) a rendelkezésükre álló pénzösszeggel. Ezt az alapvetést írta felül a háború: bármilyen férfi – legyen az vagyonos, vagyontalan, alkoholista vagy nihilista – kapósnak számított a házasság piacán. Ezen nem is csodálkozhatunk, ha egy pillantást vetünk a Monarchia veszteséglistájára: a hadbavonult 7,8 millió férfi közül 1,2 millió meghalt (a hadiárvák száma 1915. december 31-én már 36379 volt!), 2,2 millió hadifogságba esett, vagy eltűnt, 3,6 millió pedig megsebesült – azaz a bevonultak 90%-a vagy sérülten, vagy soha nem tért vissza szeretteihez. A háború időszaka alatt – érthetően – meredeken zuhant a házasságkötések száma és kevesebb gyermek is született, a házassági hirdetések azonban soha nem tűntek el a napi sajtó apróhirdetései közül. Sőt! Míg a női hirdetők körében egyre hangsúlyosabbá vált az életkor és a hozomány összegének feltüntetése – ez korábban sem volt elhanyagolható szempont –, sok férfi nyíltan vállalta, hogy bár vagyontalan, kifejezetten jó családba nősülne – azaz esze ágában sem volt klasszikus férfiszerepkörben helytállva eltartani leendő nejét és gyermekeit. Mivel épp a „partiképes” fiatalemberek száma esett drasztikusan vissza, így a férfiak kedvükre válogathattak a „rendelkezésre álló” hölgyekben. Ezért aztán nem is csoda, hogy időről-időre rémhírek keltek szárnyra a háború után várható többnejűségről. A Pesti Hírlap 1916 februárjának derekán külön cikkben nyugtatta meg női olvasóit, akik egy állítólagos miniszteri rendelettől tartva faggatták a szerkesztőséget, igaz-e, hogy családos emberek is választhatnak a háborút követően egy „plusz” feleséget, a népesség természetes szaporodását előmozdítandó? Az újságíró hiába cáfolta ezeket a híreszteléseket, az öregurak „fickós” kedvének gátat vetni természetesen nem tudott.

Felhasznált irodalom:
Többnejűség a háború után = Pesti Hírlap, 1916. február 2.
Egy furcsa miniszteri rendeletről = Pesti Hírlap, 1916. február 11.
A hadiárvák statisztikája = Pesti Hírlap, 1916. február 20.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1916. február 2.
Többnejűség a háború után

Európa országainak törvényhozásai új probléma elé kerülnek – írja az Indianapolis-ban megjelenő The Star –, amely probléma még a jövő generációt is foglalkoztatja majd: a nők számbeli többsége a férfiakéval szemben! A férfiak ezrivel pusztulnak a különböző csatatereken, míg a nők a rendes halálozási arányszámok szerint fogynak. Vajon nem lesz-e szükség a többnejűség behozatalára? A háború előtt Németországban 845661-gyel, Franciaországban 645211-gyel és Angliában 192751-gyel haladta meg a nők létszáma a férfiakét. Hozzávetőleges számítás szerint Nagy-Britanniában ez idő szerint körülbelül kétmillió-kétszázezerrel több a nő, mint a férfi, Franciaországban, de Németországban is a békelétszám szinte megkétszereződött a háború alatt. Nos, most az a kérdés tolul előtérbe:a hogyan tüntessék el a numerikus aránytalanságot, amely a férfiak és a nők létszámában bekövetkezett. Vajon nem lesz-e szükség a törvényhozás által szabályozott többnejűség behozatalára? A jövő törvényhozásának lesz a feladata, hogy ezt a fontos kérdést megvitassa és megoldja.