A magyar sajtótörténet egyik legjelentősebb folyóirata volt a liberális Pesti Napló. Az először 1850-ban megjelenő politikai napilapban publikálta Deák Ferenc elhíresült „húsvéti cikkét”, és olyan nevezetes szerkesztői voltak, mint Kemény Zsigmond és Vészi József. Az 1939-ig működő Pesti Naplóhoz fűződik az 1911-es, első magyar újságírósztrájk is, minek következtében az akkori tulajdonos, Surányi József – aki 1901 óta birtokolta a részvények többségét – kénytelen volt megadni a kért fizetésemelést. 1917-ben Surányi Józseftől a magyar köztudatban a Nyugat „mecénásaként” számon tartott író és cukorbáró, Hatvany Lajos vásárolta meg a lapot. A tulajdonosváltás folyamatáról az 1917. január 12-i számában adott hírt a konzervatív konkurens, a Budapesti Hírlap.

Felhasznált irodalom:
A Pesti Napló gazdát cserélt = Budapesti Hírlap, 1917. január 12.

Készítette: Csunderlik Péter

Budapesti Hírlap, 1917. január 12.
A Pesti Napló gazdát cserélt

Surányi József udvari tanácsos, a Pesti Napló tulajdonosa és főszerkesztője a mai napon megvált a Pesti Naplótól és tulajdonjogát átruházta az Első Magyar Papíripar Részvénytársaságra. A részvénytársaságban nagy szerepet játszik a Hazai Bank és a Hatvani-csoport. Az új vezetőség csak e hónap 15-én kezdi meg működését. A megkötött szerződés értelmében a lap ellenzéki politikáját nem változtatja, amelynek bizonyságául cikksorozatot kezdenek meg a lap hasábjain. Úgy a szerkesztőség, mint a kiadóhivatal megmarad a mostani összeállításában. A lapot Liptay Imre mint felelős szerkesztő tovább jegyzi, mint kiadó a Pesti Napló Részvénytársaság szerepel. A lap szellemi vezetésében rövid idő múlva részt fog venni Hatvani Lajos báró és több író támogatását igénybe fogja venni. Surányi József egészségének megrendülésével okolja meg visszavonulását.