Hány országnak kell hadban állnia és az összecsapásoknak hány kontinensre kell kiterjednie ahhoz, hogy egy szövetséges tömbök közötti háborút világháborúnak tekintsünk? A hétéves háború (1756–1763) miért nem lett világháború, míg a „Nagy Háborút” miért látták annak a kortársak? Erre a kérdésre nem adhatunk támadhatatlan választ. Talán nem is a hadban állók számához van köze a megjelölésnek, hanem egyszerűen arról van szó, hogy az „imperializmus kora” előtt nem is létezett a „világ” mai értelemben vett fogalma? Vagy azért, mert a 20. század eleje előtt az a tömegsajtó hiányzott, amely naprakészen tudósíthatott volna a több kontinensre kiterjedő konfliktusokról, hogy azokat az olvasók „világháború”-ként aposztrofálhassák? Mindenesetre a nemzetközi kapcsolatok és a fejszámolós játékok iránt érdeklődő olvasók kedvében járt 1915 novemberében a Magyarország, amely egy, a világháború addigi összes háborúját összeszámoló „kis statisztikát” ismertetett. Például tudta-e, hogy Németország nem állt hadban Olaszországgal? Ellenben, hogy Monaco hadviselő fél volt? Ugyanakkor a cikk szerzője gúnyosan felhánytorgatja, hogy a statisztika összeállítója „kifelejtett egy fontos és szerfölött veszedelmes ellenséget”, San Marinót, amellyel korábban önálló cikkben foglalkozott a Károlyi Mihály pártjához kötődő napilap. És mivel a Magyarország függetlenségi párti újság volt, csak természetes, hogy Magyarországot és Ausztriát két különálló hadviselő félnek számították. De most akkor mennyi is az annyi?

Felhasznált irodalom:
Hány háborúból áll a jelenlegi világháború? = Magyarország, 1915. november 4.

Készítette: Csunderlik Péter

Magyarország, 1915. november 4.
Hány háborúból áll a jelenlegi világháború?

A most dúló világháborúban 14 nép, illetve állam vesz részt és pedig a mi oldalunkon öt: Németország, Magyarország, Ausztria, Bulgária és Törökország; az ellenséges részen kilenc: Oroszország, Anglia, Belgium, Franciaország, Monaco, Olaszország, Montenegró, Szerbia és Japán. Azonban e nagy- és kis hatalmaknak nem mindegyike üzente meg a központi hatalmaknak a háborút. Hadiállapotban vannak ellenben:
Németország 8 állammal (Olaszország nélkül) 8, Magyarország és Ausztria mind a kilenc ellenséges hatalommal (9), Bulgária 6 hatalommal: Oroszországgal, Angliával, Franciaországgal, Olaszországgal, Montenegróval és Szerbiával (Oroszország szándékosan van itt említve, noha formális hadüzenet köztudomás szerint nem történt) (6), Törökország ugyanezen hat ellenséges hatalommal (6). Az ellenkező oldalon: Oroszország az ellenséges központi hatalmakkal: Németországgal, Ausztriával, Magyarországgal, Bulgáriával és Törökországgal (5), Anglia ugyanezen hatalmakkal (5), Belgium Németországgal, Magyarországgal és Ausztriával (3), Franciaország, mint Oroszország és Anglia, öt állammal (5), Monaco Németországgal, Magyarországgal és Ausztriával (3), Olaszország Ausztriával, Magyarországgal, Törökországgal és Bulgáriával (4), Montenegró Németországgal, Ausztriával, Magyarországgal, Törökországgal és Bulgáriával (5), Szerbia ugyanezekkel a hatalmakkal (5), Japán Németországgal, Ausztriával és Magyarországgal (3). Összesen 67.
Ennek természetesen csak a felét kell venni, minthogy itt minden háború duplán van számítva: az egyik és a másik részről. Ez is elegendő azonban arra, hogy Rabbi Ben Akiba, ha még élne, visszavonja ama nevezetes kijelentését, hogy „semmi sem új a nap alatt”. A föntebbi kis statisztika összeállítója különben kifelejtett egy fontos és szerfölött veszedelmes ellenséget: San Marinót.