Az Amerikai Egyesült Államok már egyértelműen a világ legjelentősebb gazdasági hatalma volt az első világháború előestéjén. Hadserege ugyan hagyományosan kis létszámú volt, és a hadviselők amúgy sem tartották sokra katonái harcértékét, egyéb erőforrásai azonban döntőnek bizonyulhattak.
Az Amerikai Egyesült Államokban élő kivándorló közösségek a háború előtt rendszeres kapcsolatban álltak Magyarországgal, ennek egyik formája volt a megkeresett pénz egy részének hazaküldése. A banki átutalás azonban ekkoriban még igencsak gyerekcipőben járt,
A libériai és sokféle latin-amerikai konzul, Matzenauer Károly esete tükrében akár úgy is tűnhet, hogy Latin-Amerikát elkerülte a háború. A térség országai csak jókora késéssel, az Egyesült Államokat követve üzenetek hadat a központi hatalmaknak,
Apró hírként jelent meg Az Est 1916. április 23-i számában, hogy új filmtröszt szerveződik az Egyesült Államokban, amelyhez minden nagy amerikai filmvállalat csatlakozik. Az USA-ból Berlinen keresztül átvett információ szerint a szervezet fő oszlopai Charlie Chaplin
Bár az 1916-os berlini olimpia a háború miatt elmaradt, egy másik – igaz, a béke gondolatához kevésbé társított – világeseményről, az 1915-ös világkiállításról nem kellett lemondani. Már csak azért sem, mert annak egy, az európai hadszíntértől távoli semleges ország, az Egyesült Államok adott otthont.
Az akkor 31 éves budapesti Hósz Károly 1914 májusában kelt át az óceánon, és mint mindenki, aki Amerikában kereste a boldogulását, a New York-i kikötőben fekvő Ellis Islanden kötött ki. Onnan Chicagóba került, ahol nyelvtudásának köszönhetően munkavezető lett egy építőipari vállalatnál, amelynél a nagyrészt szakképzetlen
