1918 áprilisára–májusára a Monarchia tartalékai végképp kezdtek kifogyni. Nemcsak élelemről, anyagi erőkről, hanem emberekről volt szó. És főleg: lelki tartalékokról – lázadoztak a katonák, forrongtak a nemzetiségek, szervezkedtek a munkások.
Címke: USA
„Jöjjenek haza az amerikai magyarok”
A magyar belügyminisztérium 1918 elején a háborús vérveszteség pótlására akart akciót indítani. Elsősorban az amerikai magyarokat akarták megnyerni, hogy térjenek vissza az óhazába, pótlandó az iszonyatos emberhiányt. Jellemző, hogy a kínálkozó üzleti lehetőségre német hajótársaságok próbálták rávetni magukat – ám hiába.
Wilson tizennégy pontja
Woodrow Wilson amerikai elnök 1918. január 8-án kongresszusi beszédében ismertette a háború utáni rendezés alapelveit. Az USA csak 1917-ben lépett be az első világháborúba, Wilson így részben az amerikaiakat is igyekezett meggyőzni, hogy az Egyesült Államok nemes célokért küzd. Ám a wilsoni 14 pontból
Japán nem küld csapatokat Európába
Az első világháború európai hadszínterén a három éve zajló ember- és anyagőrlő csatákban óriási veszteségeket szenvedtek el a szembenálló felek, ezért antantbeli szövetségesei a háború eleje óta hadban álló Japánt 1917 végén próbálták rávenni, hogy küldjön szárazföldi csapatokat az „öreg kontinensre”.
Hoover, az élelmiszerdiktátor
„Amerika kinevezte a világ élelmezési diktátorát” – hirdette Az Est 1917 májusában. A pozíciót nem más foglalta el, mint Herbert Hoover, aki később, pont a nagy gazdasági válság idején, 1929 és 1933 között lett az Egyesült Államok elnöke. Az azért túlzás, hogy Hoover a világ élelmezési diktátorává
Indiánok az európai háborúban
Kahn Európába küldi az indiánokat – hirdette Az Est 1917 májusának elején, egy hónappal az USA hadba lépése után. Tegyük hozzá, az USA ekkor a Monarchiával még nem állt hadban – az amerikai hadüzenetre csak decemberben került sor –, bár a két ország között már megszakadt a diplomáciai kapcsolat.
Út az USA hadba lépéséhez – ahogy a magyar olvasók látták
1917 tavaszán a Nagy Háború egy újabb kontinenssel bővült, így teljessé vált a világháborús világ. Az USA a háború első éveiben igyekezett valóban semleges maradni, ám 1917-re az amerikai közvéleményben már a németellenes érzelmek kerültek előtérbe.
