Budapesten a Vígszínházzal és a Magyar Színházzal jelentek meg az első kapitalista „üzletszínházak” – írja a Magyar színháztörténet, amely hozzáteszi: „1903. november 6-án kezdte meg működését Budapest hetedik színháza, a Király Színház”. A Magyar Színház és a Király Színház társulata később közös is volt, hiszen a mögöttük álló vállalkozók is többnyire ugyanazok voltak: a sajtó által csak „szent család”-ként emlegetett Rákosi-dinasztiáról van szó, a több pesti színházhoz kötődő Rákosi–Beöthy família tagjairól. Beöthy László a Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház igazgatója volt, és ő vette bérbe a Király Színház épületét is. Beöthy édesanyja Rákosi Szidi, a híres színitanodás, nagybátyja pedig a Budapesti Hírlap főszerkesztő-tulajdonosa, Rákosi Jenő. De például Csepreghyné Rákosi Ida műfordító is a Budapesti Hírlap szerzőjeként vált ismertté.
A színház alapítása előtt a Király utca 71. számú házban több zenés szórakozóhely is működött: Éden Színház, Rémi Mulató, Somossy Orfeum. Beöthy László 1903 áprilisában vette bérbe az épületet. A színházzá való átalakítást Márkus Géza tervezte meg, aki „új, két szfinx-szel díszített homlokzatot, tágas, üvegtetejű előcsarnokot, 140 négyzetméter alapterületű színpadot és 1251 főnyi közönség befogadására alkalmas nézőteret alakított ki”. Beöthy megszervezte társulatát, mely főként fiatal vidéki színészekből állt, így Rákosi Szidi színiiskolájának egykori növendéke, Fedák Sári is a teátrumhoz került. Az első évad nem sikerült jól, és rosszul indult a második is 1904-ben: hiába lépett fel a Robin Hood című amerikai operettben a kor világsztárja, Sarah Bernhardt.
A Király Színház „nagy dobása” csak ezután következett: a nézőtérre alig-alig betévedő közönség, az egyre súlyosabb anyagi nehézségek arra ösztökélték Beöthyt, hogy egy addig ismeretlen szerző, Kacsóh Pongrác darabját mutassa be. Petőfi Sándor János vitézét zenésítette meg Kacsóh, Beöthy pedig a főszerepet, Kukorica Jancsit Fedák Sárira bízta. Iluskát is Beöthy egyik felfedezettje, Medgyaszay Vilma alakította. A darabot 1904. november 18-án mutatták be, óriási sikert aratva. A Pesti Hírlap e korra így tekintett vissza 1918. augusztus 29-én: a Király Színház „siker-színház lett”, s „a hazai színirodalom is gazdagodott általa; a közönség pedig nagyon megkedvelte, a régi Népszínház utódjának tekintette”. A teátrum tehát megmaradt a piacon, sőt az I. világháborús konjunktúrát is kihasználta: 1918 tavaszára Beöthy komoly tőkét szerzett és nagyszabású vállalkozásba kezdett. Egy bank bevonásával hozta létre az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt-t, új színházak építését tervezve, miközben felmerült a Király Színház átépítése is.
A felújításról a Pesti Hírlap 1918. augusztus 10-én ezt írta: a „hetek óta lázasan folynak Vágó László építész tervei szerint az átalakítási munkálatok”. A lap augusztus 29-i számából a nyitásról értesülünk: „Most, hogy a Király Színház részvénytársasági kezelésbe jutott, a nézőtér kicsinosítására, a bejáró és a foyer átalakítására is került a sor. Az erkélyüléseket fölemelték, az eddig szürke nézőtér bordeaux-vörös lett dús arany díszítéssel, a foyer-ban fehér kupolát építettek tükörfalakkal; a külső bejáró okkerszínű lett, mór stílusú díszítésekkel. (…) Most már a nézőtér is ép olyan díszes és tetszetős, amilyen eddig csak a színpad volt.” A színház átalakítása tehát nemcsak terv maradt: „a megifjult és kicsinosított színház ma este már meg is nyílt; és a közönség zsúfolásig megtöltötte a díszes nézőteret; kitűnően mulatott a Pillangó főhadnagy bohókás jelenetein és sokat tapsolt a szereplőknek”.

Felhasznált irodalom:
Az új Király Színház = Pesti Hírlap, 1918.  augusztus 10.
Az átalakított Király Színház = Pesti Hírlap, 1918.  augusztus 29.
Király Színház In:  Magyar Színháztörténet, I-II. kötet. (Főszerkesztő: Székely György.), Budapest, 1990.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Pesti Hírlap, 1918. augusztus 10.
Az új Király Színház

A Király Színház építkezése körül hetek óta lázasan folynak Vágó László építész tervei szerint az átalakítási munkálatok. Úgy a nézőtér, mint a színpad, előcsarnok és mellékhelyiségek nagy változáson mentek keresztül. Új díszes festések, szobrászmunkák és egyéb meglepő díszítések lesznek, amelyek különösen a nézőtéren és az előcsarnokokban jutnak nagyszerűen érvényre. Több a közönség kényelmét szolgáló praktikus modern átalakításokat is eszközöltek, a földszinti ruhatárat megnagyobbították, a karzatot fokozatosan emelték, úgy, hogy most minden sorban minden néző a legkényelmesebben és jól fog látni. A munkálatok már annyira előrehaladottak, hogy a színház augusztus második felében megnyílik és a közönség pompázó díszben, megifjodva fogja a sok sikert látott Királyszínházat találni. A megnyitó előadáson természetesen a páratlan sikerű Pillangó főhadnagy fog színre kerülni, amelynek most a Magyar Színházban minden előadására előre kelnek el az összes jegyek.