1832-ben jelent meg a nem sokkal korábban alapított Magyar Tudományos Akadémia első helyesírási szabályzata, a Magyar helyesírás’ és szóragasztás főbb szabályai című kiadvány, ami megnyitotta az akadémiai helyesírás korszakát.
Címke: kultúra
Shakespeare in love – 100 évvel ezelőtt is
Az első világháború kirobbanása a színházakat is érzékenyen érintette: a színházi évadot az Operaház és a Nemzeti Színház csak 1915 januárjában kezdhette el, míg a többi színház műsortervét „felülírta” a háború.
Jézus dalra fakadt
Miután 1971-ben a Jézus Krisztus szupersztár, Tim Rice és Andrew Lloyd Webber musicalje kirobbanó sikert aratott New Yorkban, jóformán a világ összes színpadán bemutatták a darabot. Magyarországi ősbemutatóját 1972. január 18-án tartották a budapesti Műszaki Egyetemen,
„A »Szegény gazdagoknál« érdekesebb anyag nem termett a filmtechnika számára” – Bemutatják az első Jókai-filmet az Omniában
Az 1910-es évek elejétől a magyar film rohamtempóban igyekezett felzárkózni a világ filmgyártó nagyhatalmaihoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz, Franciaországhoz, Olaszországhoz és a ma már szintúgy parodisztikus hatást keltő, de egykor a színészei – például az egyként fogalommá váló Asta Nielsen és Valdemar Psilander – realisztikusabb eszköztárával újító Dániához.
Első lépések a világhír felé
A háborús színdarabok özöne már a hadüzenetet követő első színházi évadra jellemző volt. A különböző jellegű és színvonalú alkotások közül kiemelkedett Bródy Sándor Lyon Lea című alkotása, ami egy orosz csapatok által megszállt galíciai város
„Rendkívüli látogatottságnak és használatnak örvend” – Háború idején bővítik az Almássy téri könyvtárat
Talán nem sokan tudják, hogy az első budapesti kölcsönkönyvtárat, az Almássy téri Deák Ferenc Könyvtárat szabadkőművesek – mégpedig a Deák Ferenc Páholy – pénzéből és adakozásából hozták létre Szabó Ervin és társai 1913-ban, bizonyítékul annak a „filozofikus, filantróp és progresszív” tevékenységnek,
„A faji szimpátiák legprimitívebb megnyilvánulása” – Francia vagy olasz volt-e Boccaccio?
Az első világháborúban nemcsak nemzetek, hanem kultúrák is harcban álltak egymással, vagyis Balázs Bélával szólva választani kellett Párizs és Weimar között. A különböző országok nemcsak a jelen földdarabjaiért, hanem például a múlt színdarabjaiért is versengtek. A legnagyobb küzdelem nem túl meglepő módon