Az Est

Új helyesírást háború idején?

Címkék
kultúra

1832-ben jelent meg a nem sokkal korábban alapított Magyar Tudományos Akadémia első helyesírási szabályzata, a Magyar helyesírás’ és szóragasztás főbb szabályai című kiadvány, ami megnyitotta az akadémiai helyesírás korszakát. A szabályzat a korábbi évtizedekben lefolyt nyelvi viták eredményeit rögzítette: a jottista-ipszilonista háborúban végül a szóelemzők (Révai vezérletével és az irodalom akkori urának, Kazinczynak a támogatásával) kerekedtek felül. Így minden további helyesírási probléma azóta nem „megosztya”, hanem megosztja a magyar nyelvészeket.
Az első szabályzat messze nem jelentette azt, hogy nyugvópontra jutottak volna a viták, hiszen újabb és újabb javaslatok igyekeztek előtérbe tolni a magyar helyesírás négy alapelvének (kiejtés szerinti, szóelemző, hagyományos, egyszerűsítő) valamelyikét. Az 1890-es években például a „c” vagy „cz” kérdésében folytak heves viták: de az I. világháború alatt még a „cz” is érvényes része volt a magyar ábécének (egészen 1922-ig).
Ahogy Az Est cikke is utal rá, 1903-ban vezették be az ún. iskolai helyesírást, amit a Vallás- és Közoktatási Miniszter megbízásából Simonyi Zsigmond nyelvész készített el. Az ország iskoláiban kötelezővé tett – és a többség által elfogadott – szabályzat állást foglalt néhány vitatott kérdésben (például a c betű mellett szavazott a cz-vel szemben, a dzs-t választotta a ds ellenében), rendet tett a mássalhangzók kettőzése terén (esszé, de észszerű), és igyekezett tisztázni az idegen szavak helyesírási szabályait is.
Az MTA a Simonyi-féle helyesírást alapvetően elfogadta. 1916-ban Az Est arról az új akadémiai javaslatról számolt be, amelyből csak évekkel később, 1922-ben született végül új szabályzat. Bár jelenleg az ún. XII. helyesírási szabályzat van érvényben, azonban ez ennek az 1922-es szabályzatnak a legutolsó változata. A háború alatt tehát végül mégsem készült el az új helyesírás – és azóta sem jutottak nyugvópontra a viták.

Felhasznált irodalom:
a.z.: Új helyesírás = Az Est, 1916. április 30.
Szemere Gyula: Az akadémiai helyesírás története (1832-1954). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974.

Készítette: Takács Róbert