Pesti Hírlap, 1914
Pesti Hírlap, 1914

Shakespeare in love – 100 évvel ezelőtt is

Az első világháború kirobbanása a színházakat is érzékenyen érintette: a színházi évadot az Operaház és a Nemzeti Színház csak 1915 januárjában kezdhette el, míg a többi színház műsortervét „felülírta” a háború. Megjelentek a háborút támogató propagandadarabok, ugyanakkor az ellenséges országok klasszikus szerzőinek, így Shakespeare-nek és Molière-nek „mennie kellett” – legalábbis névleg. A színház ugyanis nagyon csalafinta – mivel nézőiből él, akik minden körülmények között ragaszkodnak a maguk Rómeó és Júliájához –, ezért egy huszárvágással a fordítók neve alatt futtatta az aktuális darabot. Így lett Shakespeare – többek között – Arany Jánosé. Az angol drámaíró népszerűségét mutatja az is, hogy 1916 tavaszán – háború ide vagy oda – megünnepelték halálának 300. évfordulóját. Az ünnepségnek a fővárosi Uránia mozi adott otthont, ahol azon túl, hogy részleteket mutattak be a legismertebb drámákból (Hamlet, Sok hűhó semmiért, Szentivánéji álom), egy valóságos premierre is sort került: Gárdonyi Géza Shakespeare költözködése c., egyfelvonásos verses színművét itt láthatta először a hazai közönség. A Monarchia másik fővárosa, Bécs is kitett magáért a kerek évfordulón: az írók és hírlapírók egyesülete által rendezett eseményen a Burgtheater színészei szavaltak és énekeltek. A Shakespeare-láz a fogolytáborokat sem kerülte el: Ruhlebenben (ma Berlin egyik kerülete) az ott raboskodó angolok a szerző korát visszaidézve ünnepeltek: az Othellót és a Vízkeresztet csak férfiszínészekkel, díszletek nélkül adták elő.

Felhasznált irodalom:
Shakespeare költözködése = Pesti Hírlap, 1916. május 5.
A bécsi Concordia Shakespeare-ünnepsége = Pesti Hírlap, 1916. május 5.
Különös Shakespeare-ünnepély = Pesti Hírlap, 1916. május 9.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1916. május 5.
A bécsi Concordia Shakespeare-ünnepsége

Nagyszabású, minden részletében magas színvonalú ünnepséggel emlékezett meg a bécsi Concordia, az írók és hírlapírók legelőkelőbb osztrák egyesülete Shakespeare elhalálozási napjának 300. évfordulójáról. Bevezetésül Walden Harry, a Burgszínház jeles művésze felolvasta Auernheimer lendületes ünnepi beszédét, azután Hohenfels Stella néhány Shakespeare-szonettet szavalt és felolvasta elhunyt férjének, báró Berger Alfrédnak poétikus ábrándját a Téli rege keletkezéséről, majd a Goldmark által megzenésített Téli rege két szép részletét elénekelte Kurz Zelma; Hofbauer és Zec operaénekesek előadták Falstaff és Feuth kettősét a Windsori víg nők-ből; Walden Harry és Mayer Mária néhány jelenetet játszottak el Shakespeare műveiből és végül Nicolainak Windsori-nyitánya hatásosan fejezte be az élvezetes műsort.