1915 júniusában újabb lépés történt a kötött hadigazdálkodás avagy a „konzervatív háborús szocializmus” területén: a kormány elrendelte az 1915. évi gabonatermés zár alá helyezését és állami igénybevételét. Egyben döntött egy központi gabonabank, a későbbi Haditermény Részvénytársaság magalakításáról, amely a gabona állami felvásárlását, szállítását és elosztását végezte a „nyerészkedés kizárásával”.
A Pesti Napló a háború kezdetétől fogva jelentős teret szentelt a lakosság élelmiszer-ellátási problémáinak. Cikkírói már viszonylag korán azt követelték, hogy az állami szervek – a kormánytól a helyi közigazgatásig – árszabályozás helyett inkább rekvirálással és
1915 májusában a főváros tanácsa kénytelen volt jegyrendszert bevezetni, hogy a „lisztfogyasztás tekintetében kívánatos és elkerülhetetlen takarékosságot” elérje. A cél érdekében tett korábbi intézkedések ugyanis nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A Budapesti Újságírók Egyesülete egyhangú határozatban ítélte el a cenzúra gyakorlati működését 1915. február 23-i választmányi ülésén. A fő kifogás az volt, hogy a cenzúra nemcsak a katonai kérdésekre terjedt ki – amit nyilvánosan minden lap a Népszaváig bezárólag jogosnak ismert el –, hanem „elkalandozott” belpolitikai, társadalmi, sőt, irodalmi területekre is.
1915 első hónapjában a Népszava fő témája a háborús élelmezés volt: az általános drágaság, a bevezetett hatósági árszabás kudarca, a gabonakészlet felhalmozása és zárolása, a fővárosi liszthiány és a péksztrájk lehetősége, a liszthez kevert adalékanyagok használatának elrendelése stb.
A fenti idézet nem egy magyar kormánypárti politikustól származik, és nem is közvetlenül katonai kérdésekkel áll kapcsolatban. Az ellenzéki szociáldemokrata napilap, a Népszava érvelt a német példával több 1915. januári cikkében.
A hátországban a hadviseléshez kapcsolódó változások közül talán az árszabályozás bevezetése volt a legfeltűnőbb. Nem elsősorban a korábban természetes áringadozás eltűnése miatt, bár ez valószínűleg sokak számára inkább kellemes következménye lett
