Bukovina, amely Ciszlajtánia legkeletebbi, egyúttal az Orosz Birodalommal határos területe volt, szintén hadszíntérré vált 1914-ben. A tartomány székhelye, Csernyivci (magyar nevén: Csernovic, németül Czernowitz) a háborús jelentések mindennapos vendége lett.
Mióta a Győzhetetlen Armadát szétkergette egy vihar és Anglia a világtengerek ura lett a 16. század végén, egészen 1945-ig, amíg a Brit Birodalomnak le nem főtt a kávé, minden európai hegemóniára törekvő hatalomnak szembe kellett néznie azzal, hogy addig senki
A háború első időszaka kiábrándító volt az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadserege számára: 1914-ben vereség Szerbiában, illetve az oroszokkal szemben Galícia elvesztése, majd 1915 márciusában – a sikertelen felmentési kísérletek után
„Fel-felvillanó tüzek minden tíz-húsz percben. Vola-Siedliewickától Borzymowig mintha az egész vidék a füst gyászfátyolába volna burkolva. A tájék csak időről-időre vált ismét láthatóvá. Láttam azt is, hogy a Borzymow mellett fekvő erdő mily szörnyű károkat szenvedett. Az erdő egyre ritkább lett, mert csoportosan dőltek ki belőle a fák.”
„Magyarország kapujának” nevezték a száz évvel ezelőtt elesett Przemyśl-i erődrendszert, amely az egyik legnagyobb volt Európában. A verdunivel szinte egy lapon említhető, noha a 19. század utolsó évtizedeiben építeni kezdett és az első világháború kitörése idején még be nem fejezett,
Cattaro neve a cattarói matrózlázadásról vált nevezetessé: az 1918. február 1–3. között kitört felkelés során a Monarchia ott állomásozó hajói közül többön is a matrózok vették át a parancsnokságot, és követeléseket fogalmaztak meg a hadvezetőség felé.
Portugália az első világháborúban? A Lusitania elsüllyesztésén túl nem sok minden juthat az eszünkbe, és az is brit gőzös volt. Okkal: a Nagy Háború valóban nem Portugália szerepvállalásáról maradt nevezetes, de hát ez általában az elmúlt fél évezredről elmondható
