Címke: cenzúra

Lapbetiltás a fronton és zsidózás a cenzúra ürügyén

Az Osztrák–Magyar Monarchia seregei 1918. május–júniusban a felbomlás jeleit mutatták. Judenburgtól Pécsig, Rimaszombattól Rumburgig zendülések híre érkezett – volna, ha erről beszámolhatott volna a sajtó. De az „egyszerű” parancsmegtagadások, vonatból tisztekre lövöldözések

Az ügyvédek nem akarnak cenzúrát, Vázsonyit Tiszához hasonlítja a Pesti Napló

Vázsonyi Vilmos alakja rendkívül ellentmondásos, ha visszatekintünk 1917-1918 eseményeire. Ellenzékiként, a polgári demokrata irányzat képviselőjeként került a Tisza István bukása utáni kormányokba, azzal a feladattal, hogy megreformálja a választójogot. Ám a képviselőházban továbbra is Tisza István Munkapártja

Az erkölcsrontó mozi és az erkölcsvédő társadalmi szervezetek

A Nőegyesületek Szövetsége 1917. december közepi ülésén rendkívül fontos témát tárgyaltak a konzervatív beállítottságú hölgyek: a mozi volt fő céltáblájuk, mint a romló erkölcsök okozója.
Mert ugyan három éve folyt a háború, százezrek pusztultak el, váltak árvává, milliók tapasztalták meg nap mint nap, milyen keserves kigazdálkodni a lakbért,

A szigorú cenzúra mint fegyelmezési eszköz?!

Az igazságügy-miniszter előzetes cenzúra alá helyezte a Népszavát” – olvashatjuk a kronológiában, 1917. április 11-i dátummal. Utóbbi rögtön némi meglepetést kelt: miért, korábban, 1914 nyara óta nem volt cenzúra alatt a Népszava? Nem számolt be a lap gyakran arról, hogyan küzd a cenzúrával, mely cikkeit, cikkrészleteit törölték a cenzorok?

Vajon melyik „a világ legreakciósabb állama” az orosz forradalom után?

S ezt a cikket csak azért írtuk, hogy […] megdicsérjük Tisza Istvánnak bölcs, megfontolt és a nép kívánságaihoz alkalmazkodó politikáját, amely nem olyan hebehurgya és kapkodó, mint ezeknek az ebadta orosz revolucionistáknak nagy fölfordulása.” – ezzel zárult a Népszava vezércikke 1917. március 27-én.