„Yo, mit kíván a magyar nemzet? / Magyar nemzeti hip-hop rapet!” – szól a Bëlga együttes kultikus dala az 1848. március 15-i pesti forradalom követeléseire utalva. Ez is mutatja, hogy a 12 pont a magyar történelem legismertebb programadása, így az évfordulós megemlékezésekkor menthetetlenül aktualizálásra került és kerül mind a mai napig.
1917. február 10-én tudósított Az Est arról, hogy betiltották A Nap című bulvárújságot a benne megjelentetett, a hadviselés érdekeit veszélyeztető közlemény miatt. Az 1905-ös alapítású lap Az Est laptársa volt, amely nagyon is keresett sajtótermékké vált a Nagy Háború éveiben.
Az első világháború időszaka a mozi nagy fellendülését eredményezte egész Európában: sajátosan demokratikus jellegű tömegszórakozássá vált, ami mögött ott rejlett a háborús hétköznapoktól történő menekülés vágya. Ugyanakkor ez a filmekkel szembeni, főleg konzervatív ellenérzéseket is felerősítette.
Hogyan emlékeztek az 1848-as eseményekre a Nagy Háború második évében, 1916 márciusában Magyarországon? Az ünnepi újságcikkekből most a szociáldemokraták értékelését mutatjuk be.
A Népszavában csak március 21-én jelent meg vezércikk az 1848-as „nagy márciusról”,
A hadifoglyok a nemzetközi egyezmények értelmében jogosultak voltak arra, hogy levelezzenek hozzátartozóikkal. Ezek persze nem kerülhették el a katonai cenzúrát, akár az érkező, akár a foglyok által küldött levelekről volt szó.
Lehet-e terjeszteni a szociáldemokrata Népszavát a fronton tartózkodó katonák között? Hivatalosan nem volt akadálya, a gyakorlatban azonban a politikai és katonai vezetés igyekezett ezt meggátolni.
A Népszava 1915 júliusában külön előfizetési akciót hirdetett
A Pesti Napló kezdettől fogva pozitív módon viszonyult a háborúhoz, nem csupán a haditudósításokban, hanem kommentárjaiban és publicisztikáiban is. Ha problémákról számolt be, azt is pozitív végkicsengéssel tette, ennek megfelelően oldalait
