Magyarország

„A bükkmakk-leves ugyan a szegénységet hirdeti, de gazdag emberek is megirigyelhetik” – Egyen cinizmussal ízesített háborús levest!

Az első világháború híranyagát szemlézve már többször volt alkalmunk az élelmiszerhiány miatt forgalomba kerülő, hamisítatlanul hadi recepteket megosztani Önökkel, például, hogy miképp dagasszanak a semmiből „jó hadikenyeret”(Saly Noémi a Semmiből is finomat! címmel 100 háborús receptet gyűjtött össze), de a most következő ajánlattól egyszerre fordul fel a gyomrunk és egyúttal ki is fordulunk magunkból a dühtől. A Magyarország 1915. november 8-i számában olyan mély cinizmussal méltatták „kiváló ételként” a bükkmakkból főzött levest, hogy ahhoz képest a hűtött csirkecombot „Boldog Csirke”-ként forgalmazni Gandhihoz méltó cselekedet. „A bükkmakk-leves ugyan a szegénységet hirdeti, de gazdag emberek is megirigyelhetik ezt a kitűnő eledelt, amely bizonyára elkerülne a módosabb házába is, ha készítését ismernék, mert akármilyen különleges levessel is felér.” Nem is értjük, miért nem ettek minden második este bükkmakklevest az Esterházy hercegi család tagjai.

Felhasznált irodalom:
Bükkmakk-leves = Magyarország, 1915. november 8.

Készítette: Csunderlik Péter

Magyarország, 1915. november 8.
Bükkmakk-leves

A háborús idők hatása alatt előállott különféle változások között már nem is a drágaság, ami foglalkoztatja és irányítja a kedélyeket, hanem valami sokkal fontosabb: az élelmiszerhiány. A gazdagok gondolkozóba esnek, hogy hát a megszokott életmódjuk nagyon ki ne jöjjön a rendes útból, de legföljebb több pénzt költenek és így várják a jobb idők jövetelét. A szegény ember pedig, hogy könnyítsen szűkös helyzetén, az elmúlt nyomorúságos idők velejáró szokásait eleveníti fel s ilyes módon igyekszik elviselhetővé tenni a sokféle bajt. Ételeket készít, amiket máshol nem ismernek, s amiknek készítési módját azoktól hallotta, akik hasonló időket éltek át. A bükkmakk-leves is a szegény ember eledele, és mostanság – mint Erdélyország keletéről írják – a szűkös viszonyok között újra bükkmakk-leves kerül egyes szegény székelyember asztalára. A bükkmakk-leves ugyan a szegénységet hirdeti, de gazdag emberek is megirigyelhetik ezt a kitűnő eledelt, amely bizonyára elkerülne a módosabb házába is, ha készítését ismernék, mert akármilyen különleges levessel is felér. Az illatos, barnás színű bükkmakk-leves tetején, ha jól csinálják, félujjnyi olajtartalom is vagyon, de még sűrűbbre is lehet készíteni s ez a vastag bükkmakk-leves aztán már orvosságszámba megy. Arrafelé már csak azért is gyakran főznek bükkmakk-levest, mert a hozzávaló anyag pénzbe nem kerül. Régi idők emléke a bükkmakk-leves s egykorú feljegyzések, amelyek a Rákóczi-háborúk után való siralmas állapotokról írnak, megemlékeznek erről az eledelről. Így hát, amikor a nagyszerű bükkmakk-levest kevergetik valahol messze, Ajnádon, megtörténhetik, hogy nem esik jól az egyébként ízletes leves, ha a régi szokással együtt valamely régi erdélyországi emlék is visszatér…