Címke: élelmiszer-ellátás

Pesti Hírlap, 1914

A forradalom másnapja: lisztszállítmányok és hűtőházak fosztogatása

„Budapest élelmezése biztosítva van” – nyugtatgatta alcímében a Pesti Hírlap 1918. november 2-i számának egyik cikke az olvasókat. A fővárosnak ugyanis az őszirózsás forradalom győzelme után nyolcnapi élelmiszerkészlet állt rendelkezésére. A munkások felvették a munkát, így a budapesti közellátásban nem számítottak fennakadásra.

Pesti Hírlap, 1914

Kedvezményes lisztellátásról rendelkezik a közélelmezési hivatal

A világháború negyedik éve – a korábbi évekhez hasonlóan – a nélkülözések jegyében telt. Különösen kiéleződött a helyzet a köztisztviselők, illetve az özvegyen maradt nők és az árvák esetében, helyzetükön az Országos Közélelmezési Hivatal igyekezett enyhíteni.

Maximálják a cukrászsütemények árát

Az Országos Árvizsgáló Bizottság „a cukrászdák osztályozását és a cukrászsütemények legmagasabb árának megállapítását rendelte el” – írta a Pesti Napló 1918. augusztus 28-án. A cukrászdákat három kategóriába sorolták be: az elsőbe a belvárosi és a főbb útvonalakon lévő cukrászdák tartoztak,

Lecsapott az éber rendőr: alma helyett disznóhúst pakoltak a vásárcsarnoknál

A központi vásárcsarnokhoz a Fővám téren egy gyümölcsszállító hajó érkezett 1918. augusztus 16-án, és reggel meg is kezdték a kirakodását. (A csarnoknak volt bejárata a Duna felől is, egy alagúton vitték be a folyó irányából érkező árukat.) Ám a rakodásnál a „szolgálatot teljesítő Nagy XVI. József rendőrnek feltűnt öt kosár, amelyek almának voltak jelezve, de igen súlyosnak látszottak” – írta másnap Az Est.

Zöldség sincs

A felvidéki városok zöldséghiányáról számolt be 1918. július 28-án a Pesti Napló. A felvidéki városokon olyan településeket értett, mint Miskolc, Eger, Gyöngyös, Losonc, Kassa és Eperjes. A fő problémát az újság abban látta, hogy ezek a városok – pontosabban polgáraik – képesek ugyan a saját szükségleteikre zöldséget termeszteni,