A 15. század elején alapított Aranygyapjas rend a spanyol örökösödési háború végére, azaz a 18. század elejére a Habsburgok legfontosabb rendjele lett. Már a bölcsőben minden férfinak született Habsburg csecsemő nyakába akasztották– a bécsi Schatzkammerben több példányt is megszemlélhetünk a díszes aranyláncon lógó kosbőrből. Az Ausztriában főnemeseket és fejedelmi személyeket tömörítő rendnek magyar tagjai is voltak, többek között a könyvtáralapító Széchényi Ferenc, a tábornagy Esterházy Pál Antal és az orvos Batthyány-Strattmann László. Utóbbi szintén 1916-ban került a rend tagjai közé, akárcsak a Pesti Hírlapban említett Andrássy Gyula – ki gondolta volna, hogy a „szép akasztott” fia ilyen magas rangú elismerésben részesül? Károly uralkodása alatt több magyar is a kitüntetettek közé került, mint például Esterházy Miklós Móric, Burián István külügyminiszter, sőt az utolsó király a rend nagymestereként még az emigrációban is adományozta az elismerést – Apponyi Albertet 1921-ben vették fel a rend tagjai közé. Károly halála után fia, Ottó lett a nagymester, aki 1961-ig állt a rend élén.

Felhasznált irodalom:
Andrássy Gyula Aranygyapjas Rendje = Pesti Hírlap, 1916. december 28.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1916. december 28.
Andrássy Gyula Aranygyapjas Rendje

Nagy kitüntetés érte gróf Andrássy Gyula titkos tanácsos, volt belügyminisztert. A király – mint a Pesti Hírlap beavatott helyről értesül – az Aranygyapjas Renddel tüntette ki. A rendhez járó jelvényeket a fővárosban időző uralkodó kiküldöttje a szerdai nap folyamán nyújtotta át a kitüntetett kiváló magyar államférfiúnak a budai Andrássy-palotában.