„Fényes ellentéte a hivatalos Magyarországgal egyetlen pontra koncentrálódott: egyre szenvedélyesebben ostorozta a falusi szegénység és minden szegénység kizsákmányolását. Egyre inkább a magyar tribunus plebis szerepét töltötte be s ez tette tökéletesen elszigeteltté a magyar közéletben, mind a sajtóban, mind a parlamentben.” – így jellemezte a polgári radikálisok vezetője, Jászi Oszkár Fényes László 1918 előtti közéleti tevékenységét az újságíró-politikus halála után tartott emlékünnepségen 1944-ben, New Yorkban. Fényes a háború alatt felfutó bulvárlap, Az Est egyik meghatározó munkatársa volt, aki 1918-ig riportjaival, a nyilvánosság erejével igyekezett a szegények kiszolgáltatottsága, illetve a különböző hatalmi visszaélések és csalások ellen harcolni. 1917 nyarán pedig egy kínálkozó lehetőséget kihasználva politikusi pályára lépett, hogy az újságírás mellett országgyűlési képviselőként is küzdjön elveiért és céljaiért.
Az 1917. júniusi kormányváltás nemcsak az országos, hanem a vidéki politikai életet is bizonyos mértékig felbolygatta: a közigazgatásban személycserékre került sor, és több helyen, főleg a vidéki városokban politikai gyűléseket is tartottak. Az új kormánytagok kinevezése, majd a főispáncserék következtében így a szokásosnál több helyen került sor időközi választásra, de ezek jó része továbbra is egyhangú, azaz egy jelöltes volt, igazi küzdelem és szavazás nélkül. Hiába tűnt úgy először, hogy a kormányváltással a korábbi pártközi paktum felbomlik, az a gyakorlatban egy-két kivételt leszámítva tovább élt.
Az egyik kivétel pont Fényes László nevéhez fűződik, aki pártonkívüli jelöltként, függetlenségi programmal sikeresen lépett fel a nyíregyházi választókerületben – a hivatalos függetlenségi párti jelölttel szemben. Utóbbi, egy evangélikus püspök eleinte megpróbálta kiszorítani Fényest a küzdelemből, de valószínűleg a közhangulatot látva aztán mégsem vállalta a nyílt megmérettetést és visszalépett. Így ha előzetes küzdelem volt is, tényleges választásra végül ez esetben sem került sor – Fényes egyhangúan szerezte meg a mandátumot. A másik kivétel Nagykanizsa volt, ahol viszont még szavazásra is sor került: ott – a sajtó által nem igazán részletezett összecsapás végén – az Apponyi-féle függetlenségi párt jelöltje nyert kisgazdapárti ellenfelével szemben.

Felhasznált irodalom:
Fényes László – képviselőjelölt = Népszava, 1917. július 12.
Fényes László – képviselőjelölt = Népszava, 1917. július 17.
Botrány a nyíregyházai jelölésen = Népszava, 1917. július 25.
Választási harc Nyíregyházán = Népszava, 1917. július 31.
A nyíregyházai választás = Népszava, 1917. augusztus 7.
Fényes László – egyhangúlag = Népszava, 1917. augusztus 14.
Választások = Népszava, 1917. augusztus 15.
Jászi Oszkár: Fényes László emlékezete = Huszadik Század, 1948/3.

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1917. július 12.
Fényes László – képviselőjelölt

Nyíregyházáról táviratozzák: A nyíregyházai mandátum Meskó Lászlónak szabolcsi főispánná történt kinevezésével gazdátlanná vált. A kerület polgárainak igen tekintélyes része a mandátumot fölajánlotta Fényes Lászlónak, „Az Est” munkatársának, akinek jelölését minden párt rokonszenvesen fogadja. Fényes pártonkívüli függetlenségi programmal lép föl és legközelebb megtartja programbeszédét.

Népszava, 1917. július 17.
Fényes László – képviselőjelölt

Nyíregyházán a függetlenségi párt még nem tudott megállapodni a jelölés kérdésében. Vasárnap délután mintegy 500 választó gyűlést tartott, amelyen Zomborszky János ipartestületi elnök ajánlására több fölszólalás után egyhangúan Fényes László hírlapírót jelölték. Fényes kifejtette programját, különösen hangoztatván az elhanyagolt birtokpolitika rendezésének sürgős szükségét, a tisztviselők és alkalmazottak fizetésrendezését és pragmatikáját, a hadiözvegyek és árvák, valamint a hadirokkantak és nyugdíjasok segítésének gyökeres szabályozását. A polgárság jelölőgyűlése után a választók 60 százalékát tevő kisgazdák tartottak értekezletet, a jelöltséget Paulusz Márton kisgazdának ajánlották föl, ő azonban Fényes javára elhárította magától a bizalmat, mert annak programjában – úgymond – benne van a kisgazdák valamennyi kívánsága. A kisgazdák erre egyhangúan Fényes Lászlót jelölték.

Népszava, 1917. július 25.
Botrány a nyíregyházai jelölésen

A „Magyar Kurír” jelenti: A nyíregyházai függetlenségi és 48-as párt jelölőülése, amelyet Geduly Henrik püspök érdekében hívtak össze, nagy botrányba fúlt. A Korona szálló nagytermében, ahová a jelölőülést egybehívták, mintegy 3-400 nyíregyházai választó jelent meg. Amikor Somogyi Gyula elnök a hangulatból látta, hogy Fényes László pártja többségben van, kijelentette, hogy a választópolgárok közül csak azok hivatottak a jelölésre, akik a kétszázas bizottságban benne vannak. Ezt a bizottságot még évekkel ezelőtt állították össze és ma már nem egészen födi a függetlenségi érzelmű polgárok véleményét. A függetlenségi szavazók tiltakoztak a kétszázas bizottság jelölése ellen, már csak azért is, mert a bizottságnak jelenleg alig negyedrésze van itthon. Somogyi mégis kiutasította a teremből mindazokat a választópolgárokat, akik nem tagjai a bizottságnak.
A teremben körülbelül 60 ember maradt, akik közül 49 Geduly, 20 pedig Fényes mellett foglalt állást. Az elnök Geduly lutheránus püspököt képviselőjelöltnek kiáltotta ki. Fényes hívei levonultak az utcára és ott több száz polgár csatlakozásával heves tüntetést rögtönöztek jelöltjük mellett. Elmentek Geduly lakása elé és ott éljenezték Fényest mindaddig, amíg a katonaság ki nem vonult. A pártvezetőség fölszólítására a tüntető kisgazdák szétoszlottak.

Népszava, 1917. július 31.
Választási harc Nyíregyházán

Geduly Henrik evangélikus püspök, az egyesült függetlenségi és 48-as párt jelöltje vasárnap délelőtt tartotta Nyíregyházán programbeszédét. Az általános, egyenlő és titkos választójog lelkes hívének vallotta magát. Hirdette a legszélesebb demokrácia szükségét. Szólott a papi vagyon és a hitbizományok kérdésének rendezéséről. Kijelentette, hogy ellensége az iskolák államosításának. Híve a katolikus és zsidó autonómiának.
Délután 3 órakor ugyancsak a Korona nagyszálló nagytermében Fényes László mondta el programbeszédét. Ígérte, hogy a dolgos nép képviselője lesz, ha megnyitják előtte a sorompókat. Nemcsak szóval, de tettel is a népé akar lenni. Beszélt az általános választójogról. Hangsúlyozta, hogy csak az egész nép által választott törvényhozás lesz képes az önálló hadsereget és önálló vámterületet kivívni a magyar nemzet számára. Szabó István, a kisgazdapárt elnöke, majd Mayer János kisgazda képviselő beszéltek még, mire a népes gyűlés egyhangúlag Fényes Lászlót jelölte a nyíregyházi kerület képviselőjévé.

Népszava, 1917. augusztus 7.
A nyíregyházai választás

Nyíregyházáról jelentik: Geduly Henrik evangélikus püspök visszalépése folytán az Apponyi- és a Károlyi-párt elhatározta, hogy Fényes Lászlóval szemben nem állít ellenjelöltet és a választás folyamán nem tanúsít passzív magatartást, hanem támogatni fogja a kerület egyedüli jelöltjét. Ilyen körülmények között Fényes megválasztása egyhangúan fog történni.

Népszava, 1917. augusztus 14.
Fényes László – egyhangúlag

Hétfőn reggel egyhangúlag képviselővé választották Fényes Lászlót. Nyíregyháza új képviselője az egész polgárság lelkes ovációja közben vette át délelőtt a választási elnöktől a képviselői megbízólevelet, amelyet hosszabb beszédben köszönt meg, többek között a következőket mondotta:
– Nyíregyháza polgárságának az akaratával megyek be az országgyűlésbe, hogy ott egyformán képviseljem a választókat és azokat, akiket eddig kizártak a népparlamentnek nevezeti törvényhozásból. Hirdetni megyek oda az önök és az ország egész akaratát, hogy végének kell lennie a régi világ bűnös korszakának. Az egész ország védi e hazát és az egész ország minden polgárának kell jog és kell a megélhetés lehetősége.

Népszava, 1917. augusztus 15.
Választások

Puntokon Serényi Béla kereskedelemügyi minisztert egyhangúlag, Nagykanizsán az Apponyi-párti Vizlendvay Sándor birtokost választották meg képviselővé 1275 szavazattal Karlovitz József kisgazdapárti jelölt 585 szavazatával szemben.