Magyarország

Mezítláb Strasbourgban – Bőrmegtakarító akció a világháborús győzelemért

Mikor az örökifjú költőt, Faludy Györgyöt a hosszú élet titkáról kérdezték, azt válaszolta, hogy sosem visel zoknit. Ezt a tippet még Einstein adta neki, miképp azt a tanácsot is, hogy a kopaszodást elkerülendő sosem szabad hajat vágatni. Nos, a strasbourgi városi tanács 1916 tavaszán még ezen a javaslaton is túllépett és egyenesen a cipők elhagyására biztatott, amint arról a Magyarország 1916. április 26-i száma beszámolt. Az ekkoriban a Német Birodalomhoz tartozó város atyáira természetesen nem a kortárs németországi Freikörperkultur-mozgalom hatott, hiszen az intézkedés nem az életmódváltást, hanem a társadalom mobilizálását célozta: a talp- és cipőbőr megtakarításával a civilek „nagy szolgálatot” tehetnek a hazának. „A tanács fölhívását a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta és elhatározta, hogy a nyáron mezítláb fog járni.” Arról nincs adatunk, hogy ez mennyivel növelte meg a strasbourgi átlagéletkort.

Felhasznált irodalom:
A strasbourgiak mezítláb járnak = Magyarország, 1916. április 26.

Készítette: Csunderlik Péter

 

Magyarország, 1916. április 26.
A strasbourgiak mezítláb járnak

Strasbourg város tanácsa a minap az alábbi hirdetményt tette közzé: „Fiatalemberek és gyerekek, járjatok mezítláb! Ennek a szokásnak nemcsak egészségi célja van, hanem főként hazafias jelentősége. Mennyi talp- és cipőbőrt meg lehetne takarítani, ha azok, akik megtehetik, kötelességüknek tartanák, hogy mezítláb járjanak az 1916. év nyarán! Ezért felhívják a szülőket és tanítókat, szoktassák rá gyermekeiket és tanítványaikat a cipő nélkülözésére. A cipő nélkülözésével a bőrt fogják megtakarítani és evvel a takarékossággal nagy szolgálatot tesznek a hazának.” – A tanács fölhívását a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta és elhatározta, hogy a nyáron mezítláb fog járni.