Magyarország

„Cambridge is siralmas helyzetbe került” – A frontra vonultak a Tűzszekerek

Címkék
Anglia, oktatás

Az 1981-ben megszületett, mitikus magasságokba emelkedő sportfilm, a Tűzszekerek frontot is megjárt cambridge-i, „tüzes, gyors szívű” egyetemistái egyéni válságukból és a Brit Birodalom háború utáni kollektív kríziséből menekülnek a futópályára, hogy száz, kétszáz vagy négyszáz méteren igazolják az életük, a megosztott egyetemi vezetés tagjainak támogatásával vagy éppen a konzervatív, szakállas lordok rosszallásától kísérve. A Magyarország 1916. február 19-i számában megjelent, A cambridge-i egyetem háborús bajai című cikkében a Tűzszekerek előtörténetébe nyerhetünk betekintést: „Üresség és csend uralkodik már a városban is mindenütt. Az iskolaépületek elhagyatva várják a jobb időket. Sehol sem látni a tarka sipkás diákokat, nincsenek futball és egyéb sporteseményt hirdető plakátok, a tenisz és golfpályák elárvultak. Csak nagyon kevés tanuló maradt Cambridge-ben” – írták a cikkben, amelynek horizontja arra a lokális gazdasági válságra is kiterjedt, amelyet az egyetemi városból a frontra vándorló diáksereg távozása jelentett.

Felhasznált irodalom:
A cambridge-i egyetem háborús bajai = Magyarország, 1916. február 19.

Készítette: Csunderlik Péter


Magyarország, 1916. február 19.
A cambridge-i egyetem háborús bajai

A háború hatása Angliában minden téren mindjobban érezhetővé válik. Szó volt már arról, hogy az oxfordi egyetemen milyen bajokat csinál a háború, s most arról írnak a londoni lapok, hogy a második híres angol egyetem, Cambridge is siralmas helyzetbe került. Üresség és csend uralkodik már a városban is mindenütt. Az iskolaépületek elhagyatva várják a jobb időket. Sehol sem látni a tarka sipkás diákokat, nincsenek futball- és egyéb sporteseményt hirdető plakátok, a tenisz és golfpályák elárvultak. Csak nagyon kevés tanuló maradt Cambridge-ben. A többieket az újonctáborozás, a pénzhiány vagy a háború folytán megváltozott családi viszonyok távol tartják. Eddig a katonai veszteségi listákon már ötszáznál több cambridge-i diák neve volt olvasható. Ma négyezer helyett mindössze négyszáz tanuló van Cambridge-ben, s köztük a gyarmatiak és semleges külföldiek alkotják a többséget. A leghíresebb tanárok is örülnek, ha előadásaikon nyolc-tíz hallgató jelenik meg. Több mint kétszáz bérház, amelyet azelőtt diákok laktak, maradt most kiadatlan, s a penziók, vendéglők tulajdonosai, a kereskedők és iparosok a legnagyobb anyagi zavarok közé jutottak.