Ferenc József halála után országos gyászt rendeltek el a Monarchia magyar felében is, aminek természetes velejárójaként nem lehetett előadást tartani a színházakban, mozikban, kabarékban és más szórakozóhelyeken, továbbá a kávéházakban sem szólhatott zene. A gyász és megdöbbenés első pár napja után azonban az újságok egyre többet foglalkoztak az elhúzódó gyászszünet „áldozataival” – mindinkább megkérdőjelezve annak létjogosultságát.
A polgári lapok szóvá tették, hogy a szórakozóhelyek tulajdonosai minden egyes újabb nappal komoly bevételtől esnek el. A tiltó rendelkezések elleni fő érv azonban az volt, hogy az sokkal inkább sújtja az alkalmazottakat (színészeket, előadóművészeket, zenészeket stb.), akik többsége a fellépések után kap csak fizetést. „A magyar kormány a gyászszünet elrendelésekor […] teljesen megfeledkezett az apró egzisztenciák tízezreiről, akiket ilyenformán nemcsak gyász, de – önkéntelenül – megélhetési nehézségek elé kényszerített” – írta a Pesti Hírlap, ráadásul olyan időszakban, amikor a háborús drágaság miatt ilyen nehézségek amúgy is bőven akadtak. Erősítette az újságok tiltakozását, hogy Bécsben az uralkodó halála után négy nappal, hétvégén már újra kinyithattak a szórakozóhelyek, míg Magyarországon a teljes tiltást tíz napig, a tervezett temetésig és az azt követő rekviemig, azaz a király lelki üdvéért szóló hivatalos istentiszteletig fenn kívánták tartani. A Pesti Hírlap még azzal is megpróbált érvelni az elhúzódó tilalom ellen, hogy azt a néhai uralkodó sem támogatná, miután felesége, Erzsébet halálakor is csak kétnapos gyászszünetet rendeltek el.
A sajtókritikát kiegészítette maguknak az érintetteknek a szervezkedése és tiltakozása. Előbb a színészek és artisták tartottak gyűlést, amelyen határozatban kérték a belügyminisztert a rendelkezés megváltoztatására. A zongoramesterek pedig előbb táviratban fordultak a miniszterelnökhöz panaszaikkal, majd a hozzájuk csatlakozó cigányzenészekkel együtt népes, több száz fős küldöttséget menesztettek kérvényükkel a belügyminiszterhez.
Az erősödő tiltakozások annyiban nem értek célt, hogy előadásokat egészen a temetés napjáig, november 30-ig nem lehetett tartani. Amikor azonban a rekviem időpontját december 4-re halasztották, a kormány már nem hosszabbította meg a gyászszünetet addig, hanem december 1-től újra engedélyezte a szórakozást. Természetesen azzal a megkötéssel, hogy magára a rekviem napjára újból előadásszünetet rendelt el.

Felhasznált irodalom:
A színházak, mozik, dalcsarnokok zárva maradnak = Népszava, 1916. november 26.
Akiket a gyász mélyen sújt = Népszava, 1916. november 26.
Pénteken megnyílnak a színházak = Népszava, 1916. november 30.
A színészek, artisták és az országos gyász = Pesti Napló, 1916. november 26.
A színpadok és az udvari gyász = Pesti Hírlap, 1916. november 28.

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1916. november 26.
A színházak, mozik, dalcsarnokok zárva maradnak

A rendőri sajtóiroda jelenti: A kormány rendelkezése értelmében a színielőadások, dalcsarnoki és egyéb mutatványos előadások, mozgófénykép-mutatványok, hangversenyek és egyéb zenei előadások a király temetése, illetve a rekviem napjáig szünetelnek. – Ez azt jelenti, hogy jövő hét péntek estéig az említett helyeken nem tarthatnak előadásokat. Szombaton, december 2-án újból megnyílnak a színházak. 

Akiket a gyász mélyen sújt

A Magyarországi Zongoramesterek Egyesülete távirattal fordult a miniszterelnökhöz és a táviratban elpanaszolják, hogy a színházak, orfeumok, dalcsarnokok és egyéb mulatóhelyek bezárására vonatkozó miniszteri rendelkezés folytán 13 napi veszteségre vannak kényszerítve. A munkáltatóik ezt kibírják, de az alkalmazottakat igen sújtja a rendelet, amely közel kétheti keresetüktől fosztja meg [őket]. Az a kérésük, hogy a munkáltatóik legalább fele napi keresetüket folyósítsák, a legridegebb elutasításban részesült, mert ezek az urak a szerződésre és a vis maiorra hivatkoznak. Kérik a hatóságok beavatkozását, hogy a munkáltatóikat emberségesebb bánásmódra bírja vagy pedig a gyász napjai alatt az éhezőkről gondoskodjék.

Népszava, 1916. november 30.
Pénteken megnyílnak a színházak

A belügyminiszter rendeletet bocsátott ki, amely szerint péntektől kezdve a színházak, mulatók, mozik ismét előadásokat tarthatnak, a kávéházakban pedig megszólalhat a zene. Hétfőn, december 4-én azonban, a rekviem napján, újból szünet lesz, de december 5-től kezdve már zavartalanul folyhatnak az előadások.